képező* exon a génnek a fehérjék kódolásában részt vehető eleme. Az emberi gének változó nagyságú, általában kis (~160–220 bázispár) képezőket tartalmaznak; a legkisebb 12, a leghosszabb ~6600 bázispárból áll. Nem mindig vesz részt minden képező, illetve a képezők egész bázissora a fehérjék kódolásában. Ezért a génnek azt a részét, amelyik valamely génben ténylegesen kódolja a fehérjét, a nemzetközi irodalom külön elnevezéssel illeti: coding sequence, CDS. Magyarul kódoló bázissor*. A kódoló bázissor tehát mindig a képező része. (→génszerkezet) Egy-egy képező a fehérjék különböző részét, pl. gomolyát kódolja. A képezők teszik lehetővé, hogy a közteskivágás következtében egyazon génről többféle fehérje képződjék. (→közteskivágás)

Megjegyzések. Az exon meghatározása a nemzetközi irodalomban ellentmondásos. Értelmezik úgy, hogy:

• A génnek vagy az mRNS-nek a fehérjét, polipeptidet kódoló része/darabja. Ez csak az mRNS képezőire érvényes, hiszen a gén képezői nem kerülnek teljes egészében az mRNS-be; kisebb részek kivágódnak.

• A génnek az a része, amelyik az érett mRNS egy részét kódolja. Az mRNS-ben van két nem átfordítódó szakasz, és előfordulnak köztes maradványok, ezért ez a meghatározás nincs összhangban az előzővel.

• A génnek az a része, amelyik az érett mRNS-ben megjelenik. Ez sem helytálló, mert vannak köztes maradványok is. Továbbá kérdés az is, hogy akkor mi a neve a gén köztesek közötti azon részeinek, amelyek nem kerülnek az érett mRNS-be.

A képező fogalma egyik meghatározással sem azonos, áthidalja az ellentmondásokat. Az exonok összességére vonatkozik, hiszen elvben ezek mindegyike részt vehet a fehérjék kódolásában.

képezőátcsúszás exon shuffling a testvérkromatidok képezőinek cserélődése a DNS átrendeződésekor. Új gén keletkezhet. (→képező)

közteskivágási szabályozók splicing regulatory elements közül a legjelentősebbek az RNS szabályozó bázissorai: azok a bázissorok (mintázatok, splicing code), amelyekhez RNS-kötő fehérjék (RBP-k) kapcsolódnak. A fehérjék a szabályozók, a bázissorok csak összekötik őket. A kapcsolódás versengő: vagy fokozó, vagy fékező társul.

közteskivágás-fokozó* intronic splice enhancer, ISE és közteskivágás-csillapító* intronic splice silencer, ISS. Az előbbihez a SR fehérjék, az utóbbihoz a hnRNP-k kötődnek. Pl. a sokpirimides szakaszt kötő fehérje* (polypyrimidine tract-binding protein, PTB), amely a sokpirimides bázissorhoz kötődik, és ezzel megakadályozza, hogy az RNS-szike kivágja az utána lévő fehérjeképzőt.

képezőkivágás-fokozó* exonic splice enhancer, ESE és képezőkivágás-csillapító* exonic splice silencer, ESS. A fokozókhoz az SR fehérjék, a csillapítókhoz hnRNP-k kapcsolódnak.