fehérjék formái összetételük/keletkezésük szerint

▪ Egyszerű fehérje (monomer) egyetlen polipeptidből álló fehérje, mondják egytagú fehérjének is.

▪ Félvér fehérje* (chimeric protein, fusion protein) részeiben két vagy több gén által képzett fehérje; egyesült gén kódolja. Az egyesült gének a kromoszóma másulása miatt keletkeznek; eredetileg különállok voltak, és külön fehérjét képeztek. (→gének)

A félvér fehérje fizikai–vegyi tulajdonságait és tevékenységét is két/több gén határozza meg, az eredetileg külön képzett fehérjék tulajdonságai keverednek benne, sajátos biológiai hatású.

Gyakran keletkeznek rosszindulatú betegségekben. Például a BCR–ABL fehérje (BCR-ABL fusion protein), amelyet a Philadelphia-kromoszóma kódol. (→BCR–ABL fehérje, Philadelphia-kromoszóma)

▪ Hasonfehérje (protein analog) szerkezetében és/vagy működésében hasonló, de más-más eredetű fehérje, például más gén kódolja.

▪ Módosulatlan fehérje* (nascent protein) az átfordításkor keletkező fehérje, amelyben még semmi változás nem történt, még nem hajtékolódott.

▪ Összetett fehérje olyan fehérje, amelyben polipeptidek mellett más, nem fehérje természetű molekula, például ionok, fémek, hem, nukleotid, lipid, szénhidrát is van. Ezeket a nem fehérje összetevőket társtényezőknek* (cofactor, kofaktor) nevezik. Enzimeknél: társenzimek (coenzyme, koenzim) a nevük.

▪ Összletfehérje (polyprotein, poliprotein) több egyszerű fehérjét magában foglaló polipeptidlánc, amely rendszerint tevéketlen. Egy vagy több proteáz hasítja kis fehérjékre; ezek tevékenyek. Ilyen fehérjeképzési módot alkalmaznak egyes vírusok. Például ilyen a retrovírusok által képzett Gag fehérje. (→retrovírus)

▪ Rokon fehérje (protein homolog) közös elődtől származó fehérjék valamelyike. Olyan fehérje, amelynek valamely aminosav része hasonló más fehérjében előfordulóhoz, utalva közös eredetükre. Működésük lehet különböző. Például valamely emberi fehérjében olyan jellegzetes peptidszakasz, hosszabb aminosavsor van, amely más faj fehérjéjében is előfordul; ez csak úgy lehet, hogy a két fehérje a törzsfejlődésben közös ősi fehérjéből alakult.

▪ Többes fehérje* két vagy több polipeptidből felépülő fehérje. A polipeptidek száma szerint megkülönböztetünk kéttagú (dimer, kettős), háromtagú (trimer, hármas), négytagú (tetramer, négyes) stb., pártagú (oligomeric proteins) és soktagú (polymer) fehérjéket. Ezek ekként, tehát kéttagúként, háromtagúként stb. hatásosak. (→pártagú, soktagú)

▪ Törzsfehérje* (consensus protein, canonical protein) valamely fehérjének a közösség által elfogadott legmegfelelőbb formája.

▪ Törzsökös fehérje* (conserved, highly conserved protein) a törzsfejlődés korai szakasza óta meglévő fehérje.