kromatinszerkezet A kromatin alapeleme a magtestecs* (nucleosome), amely a hisztonmagból és a köré tekeredet DNS-ből áll. Kapcsolódik hozzá az összekötő hiszton (linker histone); ez nem része csak rögzítője a magtestecsnek.

kép• Hisztonmag. A négyféle alaphisztonból (H2A, H2B, H3 és a H4) tevődik össze. Mindegyikéből kettő van benne (hisztonnyolcas, histone octamer); először a két H3 és két H4 kötődik egymáshoz, létrehozva a H3–H4 négyest, ehhez tapad két H2A–H2B kettős. Ezeknek a hisztonoknak a C-végi kétharmada kézfogásszerűen kötődik egymáshoz, létrehozva a hisztonmagot, amelyből a N-végi gomolyok kitüremkednek.

A hisztonoknak a hisztonmagon túlérő N-végeit hisztonfaroknak is nevezik. A H2A-nak a C-vége is túlér, így összesen 10 végződés ér túl a hisztonmagon. A végződések erősen pozitívak a bennük lévő lizin és arginin többség miatt. A kiálló véggomolyok sokféleképpen kapcsolódhatnak fehérjékkel, módosulhatnak (pl. foszforilezéssel, acetilezéssel stb.), további kölcsönhatásba léphetnek a szomszédos magtestecskével is; így befolyásolják a DNS működését, a kromatin szerveződését stb.

Az alaphisztonok helyett sokszor hasonmás hisztonok (H3.3, H2AX, H2AZ, H2ABbd, macroH2A, H2AL1, H2AL2, CENP-A, TH2A, TH2B, H3T, H2BFWT, H3V, H4V, H2BV és H2Abd) képezik a hisztonmagot, ami a kromatin tulajdonságára, a DNS működésére is kihatással van.

▪ DNS. A hisztonmag felszínén a DNS 1,7-szer (~147 bázispár), bal csavarmenet szerint tekeredik körbe, tehát van egy belépő és kilépő szála, folytatódva a szomszédos magtestecskéig (összekötő DNS-szál, linker DNA). A DNS szorosan kapcsolódik a hisztonmaghoz töltéskötésekkel, amelyek a pozitív töltésű aminosavak és a negatív töltésű DNS-váz foszfátcsoportjai között alakulnak ki. A nemzetközi irodalomban a hisztonmag körüli DNS helyzetét dyad positionnak nevezik (hisztonkötött DNS), szemben a magtestecskék közötti összekötő DNS-sel. Az összekötő DNS ~20–80 bázispárnyi (~6,6–27 nm).

• Összekötő hiszton (linker histone). Az emberi sejtekben a H1, ritkábban a H5 hiszton egyetlen molekulája. Szorosan tapad a magtestecshez, rögzíti és tömöríti annak szerkezetét. Az összekötő hiszton a mellette lévő magtestecs összekötő hisztonáig terjed, azokkal egyesülve tengelyt képez, ezen helyezkednek el a magtestecsek az összekötő DNS-sel. Az összekötő hiszton kötődik a hisztonmagból kilépő, illetve belépő DNS-hez, és ezáltal a kromatin tömörödöttségének egyik szabályozója.