mértékegység unit (egység, nemzetközi egység [IU – international unit]) valamely mennyiség nemzetközileg meghatározott (törvényben rögzített) elemi értéke; a nagyságmennyiséget és az iránymennyiséget ehhez viszonyítjuk. Pl. az elektromos töltés SI-egysége a coulomb, jele C = 1,6 × 10^-19 töltésmennyiség – 10 coulomb (10 C) = 10 töltésegységnyi töltés = 10 × (1,6 × 10^-19) mennyiséggel. Megkülönböztetünk alap- és származtatott mértékegységet. (→mennyiség)

▪ Alapegység: önkényesen – általában nemzetközileg – választott egység, pl. hosszúság, tömeg.

▪ Származtatott egység: más mértékegységből kiinduló mértékegység. Az eredő mértékegységből számoljuk valamilyen egyenlettel (szorzás, hányados stb.), pl. sebesség, amely a távolság és a távolság megtételére fordított idő hányadosa.

A mértékegységek neveit kis kezdőbetűvel írjuk, a tulajdonnévből származókat is (amper, kelvin). Kivétel a személynév–fok összetétel (Celsius-fok). A két mértékegység neve összetételt képez (newtonmásodperc), de a mértékegység jele és a másik mértékegység nem társítható (Nmásodperc), a jelek közé szóközt kell tenni (N s). A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a 10 hatványával és előtét­szókkal fejezzük ki a mellékelt táblázat szerint. Pl. milliméter = 10^-3 méter.

mértékegységjel a mértékegység nevéből képzett, nemzetközileg elfogadott jelszerű rövidítés, ezért nem teszünk pontot utána. Szokásosan a latin vagy görög ábécé kis- vagy nagybetűje, esetleg betűcsoportja. Nagybetűvel általában a személynévből képzett jeleket írjuk. A mennyiséget szokásosan a mértékegységjel és a számérték társításával adjuk meg. Pl. a coulomb jele a C; 10 C = 10 coulomb. A többtényezős mértékegységjelek közé célszerű szorzópontot tenni (N × m × s – newtonméter-másodperc), vagy szóközt hagyunk (N m s).A mértékegységjelet csak a számértékével együtt használjuk, önmagában nem, pl. nem írható, hogy az erő néhány N.

mértékegység-egyenlet származtatott mértékegységet kifejező egyenlet, pl.: p (mozgásmennyiség) = m × v (m tömeg, v sebesség) = kg × m/s.

mértékegységrendszer a mértékegységeknek alapegységekből és származtatott egységekből álló rendszere.

▪ Alapegység: valamely mennyiségrendszer egyszerű (önkényesen megválasztott) mértékegységének megkülönböztető elnevezése; jelentése azonos az egyszerű mértékegység jelentésével.

▪ Származtatott egység: az alapegységből számolt mértékegység.

Sokféle mértékegységrendszer ismert: számos hagyományoson kívül az SI-egységek rendszere (Système in­ternational d’unités – International System of Units), amely a nemzetközi rendszer; világszerte alkalmazzák.

A magyar orvosi nyelvben a hosszméretet, a magasságot, a tömeget és a térfogatot méterrendszerű egységekben (méter, kilogramm, liter vagy ezek tizedes egységeiben) adjuk meg. A hőmérséklet jelölésére a Celsius-fokot (°C) használjuk, a vérnyomást higanymilliméterben (Hgmm, angolosan: mmHg) fejezzük ki, az energiát pedig – legalábbis a táplálkozásnál – kalóriában (nem joule-ban) számoljuk. A vérkép és a szérum vizsgálatának eredményeit méterrendszerű SI-egységekben írjuk (mol, mmol, μmol, mol/l, mEq, mEq/l, U/l, mU/l stb.), de a hagyományos egységek is előfordulnak.

SI (Système international d’unités – International System of Units) →mértékegységrendszer