móltömeg 1 mólnyi anyag tömege. Jele: Mm = viszonyított atomtömeg vagy molekulatömeg × 1g/mol. Pl.. 1 mol nátrium móltömege = 23 g/mol = 23 g, 1 mol vízé = 18 g/mol (a hidrogén viszonyított atomtömege 1, az oxigénné 16; H2O = 18).
Mol–tömeg átszámolás: n (mol) = m (tömeg [g]) / Mm (móltömeg [g/mol])
fajhő egységnyi (1 kg) tömegű anyag hőmérsékletét 1 °C fokkal növelő energia. Az anyag energiát tároló képességének a mutatója. Minél nagyabb az anyag energiatároló képessége, vagyis a fajhője, annál több hő szükséges a hőmérsékletének emeléséhez.
A fajhő jele: c; egyenlő a hő (Q) és a tömeg, hőmérséklet-változás szorzatának hányadosával (c = Q / m × DT; m a tömeg, DT a hőmérséklet változása). Mértékegysége: kJ/kg°C.
Például a víz fajhője 4,16 kJ/kg°C; ez azt jelenti, hogy 1 kg víz hőmérsékletének 1 °C-kal való emeléséhez 4,16 kJ energia szükséges. Az emberi test fajhője 3,5 kJ/kg°C – ennek alapján (ha figyelmen kívül hagyjuk a környezeti vízveszteséget) egy 75 kg tömegű ember test hőmérsékletének 1 fokkal való emeléséhez 245 kJ energia szükséges.
Testünk ezt az energiát a táplálékkal veszi fel. A táplálékkal felvett hő a szervekben nem azonos hőmérsékletet hoz létre, mert a szervek fajhőjében vannak különbségek, például a tüdő térfogati fajhője 2,24 MJ/m3°C, a májé pedig 3,78 MJ/m3°C.
A belső energiának a hőmérséklet változására (DT) bekövetkező átalakulását (DUT) a DUT = c × m × DT (a c a fajhő, az m az anyag tömege) egyenlettel számoljuk ki. Vagyis a belső energia változása egyenlő a fajhő, a tömeg és a hőmérsékletváltozás szorzatával kapott mennyiséggel. Mivel a belső energia változása azonos az átadott hőmennyiséggel (Q), az átadott hőmennyiséget szintén a Q = c × m × DT képlettel adjuk meg.
mólnyi fajhő Vonatkoztathatjuk a fajhőt egységnyi anyagmennyiségre (mólra) is; ezt nevezzük mólnyi fajhőnek (régi neve: mólhő). A mólnyi fajhő 1 mólnyi anyagmennyiség hőmérsékletét 1 °C-kal növelő hőmennyiség (energia) számértéke. Jele: cm, mértékegysége: kJ / mol°C. A belső energiának a hőmérséklet változására (DT) bekövetkező mól szerinti átalakulását a DUT = c × mol × DT (a c a fajhő) egyenlettel számoljuk ki. Vagyis a belső energia mólnyi változása egyenlő a fajhő, a mol és a hőmérsékletváltozás szorzatával.
térfogati fajhő 1 térfogategységnyi (m3) anyag hőmérsékletét 1 °C-kal növelő hőmennyiség (energia) számértéke; egységnyi térfogatra vonatkoztatott fajhő. Jele: cv, mértékegysége: kJ/m3°C. A belső energiának a hőmérséklet változására (DT) bekövetkező térfogat szerinti átalakulását a DUT = c × m3 × DT (a c a fajhő) egyenlettel számoljuk ki. Vagyis a belső energia térfogatnyi változása egyenlő a fajhő, a térfogat és a hőmérsékletváltozás szorzatával. Az élettani folyamatok fizikai leírásánál rendszerint a térfogati fajhőt alkalmazzuk, például ha azt akarjuk tudni, hogy bizonyos vérátáramlás, levegőáramlás mekkora hőmérsékletváltozást idéz elő a szövetekben. A fajhő és a térfogat fajhő értéke lényegesen eltér, például a levegő egységnyi tömegre vonatkoztatott fajhője 1,0 kJ/kg°C, az egységnyi térfogatra számított pedig 1200 kJ/m3°C.
mol mole (mol) az anyag mennyiségének SI-alapegysége (egységnyi anyagmennyiség). Jele: mol, egyenlő az Avogadro-állandóval: 6.02 × 1023, vagyis valamely elem 1 mol-jában 6.02 × 1023 atom; egy vegyület 1 mol-jában 6.02 × 1023 molekula van, azaz a mól az atomszám/molekulaszám szerinti anyagmennyiség.
Valamely elem vegyület 1 mol-ja atomot/molekulát tartalmaz, mint amennyi 12 g szénben van. Különböző anyagok azonos mólnyi mennyiségében tehát azonos számú atom/molekula van.
(1 mmol [10-3 mol] = 6,02 × 1020, 1 μmol [10-6 mol] = 6,02 × 1017, 1 nmol [10-9 mol] = 6,02 × 1014)
Egy elem mólnyi mennyisége grammokban kifejezve = az elem viszonyított atomtömegével, pl. 1 mól nátrium = 23 g. Hasonlóan, valamely vegyület mólnyi mennyisége grammokban kifejezve = a vegyület viszonyított molekulatömegével, pl. 1 mól víz = 18 g.
A vegyfolyamatok a mólszámmal könnyen leírhatók, mert független a külső viszonyoktól, pl. nyomás, hőmérséklet.
mólnyi mennyiség* (mólmennyiség, móltömeg) (mole quantity) (→mennyiség)