mikroismétletek* microsatellites (egyéb elnevezés: short tandem repeats, STRs vagy simple sequence repeats, SSRs) 1–6 bázis nagyságú, érintkező, nem kódoló DNS-szakaszok, amelyek 10–20-szor ismétlődnek a DNS egyik szálán. Válzataik lehetnek azonosak és eltérők; méretükben azonban nincs nagy különbség, mert parányi ismétletek – ezért nagyon jól alkalmazhatók laboratóriumi vizsgálatokban. Az ábra két-, három- és négybázisos ismétletet mutat. Az emberi DNS-ben a CA ismétlet a leggyakoribb.

A mikroismétleteket az ismétletek formája szerint négy csoportba sorolják:

▪ tökéletes mikroismétlet* (perfect microsatellites) – az ismétleteket semmi nem szakítja meg (TATATATATATATA);

▪ tökéletlen mikroismétlet* (imperfect microsatellites) – az ismétleteket közé idegen bázisok kerülne (TATATACTATATATA);

▪ közbensős mikroismétlet* (interrupted microsatellites, más néven: inter simple sequence repeats, ISSR) – az ismétleteket más bázissor szakítja meg (TATATAGCACTATATA). A megszakító szakasz az egyénben állandó, de az egyének között különbözhet.

▪ kétfélés mikroismétlet* (composite/compound microsatellites)– két különböző mikroismétlet követi egymást (TATATATACTCTCTCTCT).

A mikroismétletek a DNS nagyon sok (50–100 000) helyén előfordulnak, állományának 3%-át teszik ki, és jellemzők az egyénre, ezért genetikai ujjlenyomatnak is nevezik. Lehetnek a gének között, avagy a génekben (coding region microsatellites, cMS, magyarul génbeli mikroismétlet*). A génben leginkább a köztesekben, az UTR-ekben találhatók, a képzőkben kivételesen. Előfordulnak még az átírásindító és az átfordításkezdő hely mellet, valamint a CpG-szigetek körül.

Működésükről hiányosak az ismereteink; szerepük van a génkifejeződésben, a DNS-kettőződésben, a DNS-javításban, a átrendeződésben (recombination), a DNS törzsfejlődésében.

A mikroismétletek száma az egyénben meghatározott, egyénenként azonban – hasonlóan a VNTR-hez – nagyon különbözik, ezért alkalmazható a mikroismétlet vizsgálata a DNS arculatának és betegségek megállapítására.

A hosszan ismétlődő mikroismétletek, amelyek elérik a 60–150 bázispárnyi állékonysági határt, nagyon változékonyak szálcsúszás következtében; hibás másulásarányuk 10^-2–10^-7 sejtosztódásonként. A mikroismétletek tehát hajlamosak másolódási hibákra. Ezeket a párhibajavító rendszer az ép sejtekben azonnal helyreállítja. Ha nem javítódnak ki, pl. a párhibajavítás elégtelensége miatt, a DNS szerkezete bizonytalanná válik; ezt nevezzük mikroismétlet-ingatagságnak* (microsatellite instability). (→mikroismétlet-ingatagság, MSI)