neutronmás isotope (izotóp) ugyanazon vegyi elem más-más tömegszámú atomja. A tömegszám a protonok és a neutronok együttes száma, és mert az atommagban a protonok száma állandó, a neutronmásokban – nevéből adódóan – a neutronok száma különbözik. Pl. a szénatomnak négy neutronmását ismerjük: (¹¹₆C. ¹²₆C. ¹³₆C, ¹⁴₆C); egyikben eggyel kevesebb, a másikban eggyel, kettővel, illetve hárommal több neutron van, mint proton. Az elemek neutronmásainak összetétele a természetben meghatározott, pl. a hidrogénnek három neutronmása van:

¹₁H, ²₁H, ³₁H; 99,99%-ban ¹₁H fordul elő, 0,01% a ²₁H.

A neutronmásban csak az elem fizikai tulajdonsága változik, a vegyi nem; a szervezet anyagcsere folyamataiban a neutronmások általában egyformán vesznek részt.

A természetben az elemek általában állékony neutronmások formájában fordulnak elő. Egy-egy elem neutronmásainak a száma korlátozott, függően a bennük lévő protonok, neutronok számától. A kis rendszámú elemeknek, vagyis azoknak, amelyekben kevés proton és neutron van, csak néhány neutronmása lehet; a nagy rendszámúaknak több. A neutronok ugyanis az egymást taszító protonok összetartására vannak. Ha az arányuk megbomlik, az elemek szerkezete ingadozóvá válik, amelyet részecskék kibocsátásával igyekeznek helyreállítani. A részecskéket kibocsátó neutronmásokat sugárzó neutronmásoknak nevezünk.

A neutronmás lehet mesterségesen előállított is, pl. atommaghasítással vagy az atom részecskékkel való bombázásával létrehozott.

izo- ■ izoforma →testvérmás ■ izomer →azonmás ■ izomeráció azonmásodás (→azonmás) ■ izomerizmus azonmásság (→azonmás) ■ izotípus ………..■ izotóp →neutronmás