légnyomás (→nyomás)
Találatok címszavakban (1 szócikk):
Találatok alcímszavakban (1 szócikk):
víz íztelen, szagtalan, jóformán színtelen szervetlen anyag, az élet alapfeltétele. Az egyetlen anyag, amely folyékony, légnemű és szilárd halmazállapotban is előfordul. H2O molekulákból áll; ezek tertraédert képeznek, középen az oxigénnel. A két sarokban van a hidrogén, 104°-os szöggel kapcsolódva az oxigénhez. A másik két sarokban az oxigén külső héján az atommaghoz szorosan kötődő elektronpár van, ezért az oxigén negatív töltésű. Ez a két elektronpár nem vesz részt a kötésekben. Mivel az oxigén negatív töltése jóval meghaladja a hidrogénekét, mindkét kötés kétsarkú: az elektronok hosszasabban keringenek az oxigén körül. A pozitív és a negatív töltés súlypontja tehát nem esik egybe, ezért a vízmolekula egyik végén résznegatív, a másikon részpozitív (kétsarkú, dipole moment); ennek a víz oldóképességében van jelentőség.
víznyomás hydrostatic pressure (→nyomás)
víztaszítás a molekulának az a tulajdonsága, hogy vizes oldatban nem kötődik a vízmolekulával.
víztaszító hatás hydrophobic effect (→vegykötés, víztaszító hatás)
vízvonzás a molekulának az a tulajdonsága, hogy kapcsolódik a vízzel, pl. vizes oldatban.
vízvonzó hydrophilic vízzel kapcsolódó (molekula).
Részleges egyezések (2 szócikk):
hydro- vízzel kapcsolatos ■ hydrostatic pressure nyugalmi víznyomás (→nyomás) ■ hydrophilic (substance) vízzel kapcsolódó (vízkedvelő) pl. molekula (→víz) ■ hydrophobic effect/interaction →víztaszító hatás
rugalmasság elasticity a fizikában az eltorzuló testek helyreállító ereje, az a tulajdonságuk, hogy az alakjukat megváltoztató erő (stress, magyarul: torzítóerő*) hatásának magszűnésével helyreállítják eredeti formájukat. Oka az, hogy a torzítóerővel azonos nagyságú, de ellentétes irányú erő (helyreállító erő, restoring force) jön létre; az erőhatás megszűnésekor ez állítja vissza az eredeti állapotát. A helyreállításra képes testet nevezzük rugalmas testnek (elastic body). Kisebb, nagyobb mértékben minden szilárd test rugalmas. de ennek van határa (rugalmassági határ, elastic limit); ez az a legnagyobb torzítóerő, amelynél a test még képes nyugalmi állapotát visszaállítani. Ha ennél nagyobb erő hat a tárgyra, torzult marad, vagy törik. A rugalmasságot kiváltó erőt rugalmassági erőnek* nevezzük. A rugalmasság törvényei az élő szervezet rugalmas elemeire (szálak [pl. hosszú fehérjék], fonalak, rostok, kötegek) is érvényesek. (→szöveti rugalmasság)
egyenes vonalú rugalmasság pl. a rugó rugalmassága (springs). A torzítóerő a rugalmas test hossztengelyével párhuzamos (longitudinal stress), és hosszanti alakváltozást (megnyúlást, összenyomást) okoz. A molekulák eltávolodásával vagy közelebb kerülésével jön létre. Nagysága, miként a vele azonos helyreállító erőé is, egyenesen arányos a rugó hosszának változásával. Ez a Hooke-törvény. (→Hooke-törvény)
folyadéknyomási rugalmasság a folyadékba mártott testben a folyadék nyomásával (hydraulic stress) szemben képződő helyreállító erő. Pl. a folyadékba mártott gömbre minden irányból egyenlő folyadéknyomás hat a gömb felszínére merőlegesen; nagysága egyenlő az erő és a felület hányadosával: F/A (F erő, A felület). Ezzel szemben azonos nagyságú, ellentétes irányú helyreállító erő képződik. A folyadéknyomásra a gömb alakja nem változik, mert minden irányból egyenlő erő hat rá, de a térfogata csökken; ez nevezzük térfogatfogyásnak (volume strain), amely egyenlő a térfogatcsökkenés és a nyugalmi térfogat hányadosával: ε = ΔV/V (V térfogat).
hajlítási rugalmasság (hajlítómerevség) a hossztengelyre szögben ható erő (hajlítóerő) következményként létrejött alakváltozást helyreállító erő. A hajlítóerő és a vele azonos ellenerő nagysága itt is egyenlő a rugóállandó és az alakváltozás szorzatával.
rugóállandó a torzítóerő és a hosszváltozás hányadosa: F/ΔL (F erő, L hossz, ΔL megnyúlás), amely az anyag minőségétől és a test alakjától is függ. Jele: κ. Az állandó megadja, hogy egységnyi alakváltozást mekkora erő hoz létre. Különböző állandók vannak a torzítóerő irányától függően; a húzási rugóállandó a test hossztengelyével párhuzamos erő, a hajlítási állandó a hossztengelyre merőleges erő esetén jellemzi a rugalmasságot.