rendezetlenség state of disorder of a system/substance hőtani fogalom: az anyag/rendszer atom/molekula szintű szerkezete. Ha az atomok és/vagy molekulák közel állnak egymáshoz, erősen kötődnek, tehát rögzültek, a rendszer szerkezete rendezett, bonyolultnak mondjuk. Ha az atomok/molekulák szabadon mozognak, egymáshoz lazán kapcsolódnak, a rendszer szerkezete rendezetlen; egyszerűnek mondjuk. A legbonyolultabb a kristályok szerkezete: atomjaik/molekuláik erős kötésekkel szorosan kötődve szabályos szerkezetet alakítanak ki. Például a gyémánt, amely kis atomok szoros kötelékéből áll. A szilárd testek kevésbé rendezettek, még kevésbé a folyadékok. A gázok szerkezete rendezetlen, benne az atomok, molekulák fékezetlenül mozognak. A rendezetlen szerkezet térfogata nagyobb, mint az ugyanolyan összetételű rendezetté.

A rendezetlen szerkezet energiaigénye jóval kisebb, mint a rendezetté, ezért a rendszerek a rendezetlenség irányába változnak: a kevés energiát igénylő egyensúlyállapot kialakítására törekszenek.

rendezetlenségszám* entropy (S) (entrópia) állapotfüggvény, valamely rendszer rendezetlenségének a mértéke. Másként: a hőenergia és az egységnyi hőmérséklet hányadosával meghatározható mennyiség. Azt fejezi ki, hogy a belső energia mennyire terjed szét, vagyis a rendszer atomjainak, ionjainak, molekuláinak rendezetlenségét jelöli. Állandó körülmények között a rendezetlenségszám is állandó (ez a rendezetlenség megmaradásának törvénye).

A rendezetlenségszám jele: S, egyenlő joule (energia) / kelvin (egységnyi hőmérséklet). Mértékegysége J/K vagy J × mol⁻¹ × K⁻¹. A bonyolult (rendezett) szerkezetek S-értéke kicsi, az egyszerű (rendezetlen) szerkezeteké nagy.

A rendezetlenség mértékét két tényező határozza mag: az atomok/molekulák mozgása és tömege. Minél szabadabban mozognak az atomok/molekulák, illetve minél nagyobb a tömegük, annál kifejezettebb a rendezetlenség, nagyobb a rendezetlenségszám, az S-érték.

A rendezetlenségszám változásának jele a DS; ha a rendezetlenség fokozódik, a ∆S >0, ha csökken, a ∆S <0. Minden természetes (fizikai, vegyi, biológiai) folyamatban a rendszer és környezetének rendezetlensége növekszik (∆S >0). ∆S = ∆S_{r (rendszer)} + ∆S_{k (környezet).} Ebből következik, hogy a rendszer rendezetlensége csak akkor csökkenhet, ha a környezetének rendezetlensége nagyobb mértékben növekszik; ez az energia eloszlásának (rendezetlenségének) a törvénye.

A rendezetlenség(szám) változása önmagában – a többi állapotjellemző módosulása nélkül is – befolyásolhatja a belső energia mennyiségét, munkavégzését, például hőhatásra (Q). A belső energiának a hőhatásra végzett munkáját (W) a W_term = Q = T × DS egyenlet fejezi ki; a W_term a belső energiának a hőhatásra bekövetkező energiacsere változása, amely tehát egyenlő a hőmérséklet (T) és a rendezetlenségszám változásának (DS) szorzatával. (→belső energia, hőhatás)

Rudolf Clasius (1822–1888) vezette be a rendszeren belüli energia átalakulás fogalmára a görög entropé szóból.

szerkezeti rendezetlenségszám configurational entropy a rendszer atomjainak/molekuláinak a helyzetéből, nem a mozgásából adódó rendezetlenség mértéke. Az ebből származó energiaátadás (munka) nem változtatja meg a hőmérsékletet. Vagyis a rendezetlenség mértékének ez a változása állandó hőmérsékleten megy végbe; DS_konfig formájában jelöljük.

entropia, entropy →rendezetlenségszám