tényező factor 1. Valamely rendszer összetevője, meghatározója; részese a tevékenység eredményének, pl. véralvadási tényező: szerepe van a véralvadék létrejöttében. A vegytanban sokszor nem besorolható molekula nevének része, pl. a véralvadási tényező a véralvadásban részt vevő fehérje, pontos besorolás nélkül. 2. A fizikában egységfüggetlen szorzószám, hányados, viszony vagy arány neve. Pl.: az A = k • B összefüggésben k neve tényező, ha A (mennyiség) és B (mennyiség) azonos mértékegységű.

átalakítási tényező conversion factor olyan szorzószám, amely valamely mértékegységet másfajta mértékegységre alakít: 60 perc = 1 óra – a szorzószám: 60.

nagyítási tényező, jele: x. Szövetmetszet nagyítása: x = képnagyság / valós nagyság; pl. x40 = negyvenszeres nagyítás. (→állandó együttható, egységkiterjedés).

guanin nukleotidcserélő tényező guanine nucleotide exchange factor (→nukleotidcserélő tényező)

kockázati tényező risk factor (riszk faktor) olyan körülmény, állapot, eltérés stb., amely meghatározza a veszély nagyságát, valami bekövetkezésének a valószínűségét. (→viszonyított kockázat)

zavarótényező confounding variable, confounder a betegség és a vizsgált kockázati tényező közötti viszonyt módosító olyan külső tényező, amely önállóan is összefügg a betegséggel, de kapcsolatban van a vizsgált kockázati tényezővel is, ugyanakkor nem része a vizsgálatnak.

nukleotid nucleotide bázisból (purin-/pirimidinbázis), szénhidrátból (ribóz/dezoxiribóz) és a szénhidráthoz kapcsolódó foszfátból álló molekula, azaz a nukleozidok foszfátészterei, nukleozid-foszfátok. A nukleozidoktól tehát csupán a foszfátcsoporttal különböznek. A foszfátok kapcsolódása szerint a ribonukleozidból háromféle – 2’-, 3’- és 5’-foszfát –, a dezoxiribonukleozidból pedig kétféle – 3’- és 5’-foszfát – azonmás vezethető le. A számok a ribóznak, dezoxiribóznak azokat a szénatomjait jelölik, amelyekhez a foszfátcsoport kapcsolódik (→adenozin).

Egy nukleozidhoz több foszfát is kötődhet: két foszfát kapcsolódásakor nukleozid-difoszfát, három kötődésével nukleozid-trifoszfát keletkezik. A foszfátok egymáshoz, és nem külön szénatomhoz kapcsolódnak, nagyenergiájú (savanhidril) kötésekkel. Az egymáshoz kapcsolódó foszfátokat α, β és γ jelzéssel különböztetjük meg. Az α jelzésű foszfát kapcsolódik észterkötéssel a szénhidráthoz; a másik kettő foszfohidridkötéssel egymáshoz; pl. az adenozinból két foszfát kapcsolódásakor adenozin-difoszfát (ADP), három kötődésekor adenozin-trifoszfát (ATP) képződik (→adenozin). A három foszfátot tartalmazó molekulák (trifoszfátok) a sejtek legjelentősebb energiahordozói. Az energiát a második és harmadik foszfátkötésben tárolják. Energia leadásakor az utolsó (γ-helyzetű) foszfát hasad le vízzel bontással, és energia szabadul fel; ez a sejtek működésének az alapvető energiaforrása.

A nukleotidok elnevezése a bázisból vezethető le. Például az adeninből keletkező nukleozid az adenozin, amelynek foszfát származéka, vagyis a nukleotid, az adenozin-foszfát – mivel egyetlen foszfátot tartalmaz, adenozin-monofoszfát (AMP). A két foszfátot tartalmazó az adenozin-difoszfát (ADP), a hármat tartalmazó az adenozin-trifoszfát (ATP) (→adenozin). Hasonlóan: guanozin-trifoszfát, timidin-trifoszfát (TTP), citidin-foszfát.

A nukleozid-monofoszfát só/észter származékait -ilát végződéssel jelöljük. Pl.:

adenozin-foszfát (AMP) → adenilát; dezoxiadenozin-foszfát (dAMP) → dezoxiadenilát

guanozin-foszfát (GMP) → guanilát; dezoxiguanozin-foszfát (dGMP) → dezoxiguanilát

citidin-foszfát (CMP) → citidilát; dezoxicitidin-foszfát (dCMP) → dezoxicitidilát

timidin-foszfát (TMP) → timidilát

uridin-foszfát (UMP) → uridilát

Ezekkel az elnevezésekkel szokásosan az enzimek neveiben találkozunk (adenilát-kináz, timidilát-szintetáz stb.).

A nukleotidok száma szerint megkülönböztetünk egy nukleotidból álló vegyületet, amelynek a nemzetközi neve: mononucleotide. Az oligonucleotide rövid, néhány nukleotidból álló egyszálú DNS-/RNS-töredék. A sok nukleotidból képződő vegyület pedig a polynucleotide (nukleinsav).

nukleotidcserélő tényező (guanin-nukleotid cserélő tényező) nucleotide exchange factor enzim, a guanin nukleotidkötő fehérjéhez kapcsolódott GTP-t cseréli GDP-re.

nukleotid-másolódószál* antisense oligonucleotide, ASO rövid, néhány nukleotidot tartalmazó, mesterségesen előállított másolódó egyszálú nukleotidsor. Számos felhasználási területe van: a gyógyszerkészítéstől az RNS-ek, fehérjék befolyásolásáig.

nukleotidmásulás* azonos a bázismáulás nevezettel. (→bázismásulás)

confounding variable, confounder →zavaró tényező

factor (faktor) →tényező

IGF1 (inzulinszerű növekedési tényező-1, insulin-like growth factor-1) Polipeptid növekedési tényező (azonos a szomatomedin-C-vel), az inzulinhoz hasonló szerkezetű és hatású – innen az elnevezése. Működését a növekedési hormon szabályozza. A legkülönbözőbb sejtekben képződik, de csak a májsejtekből származók jutnak a keringésbe, a többi a saját vagy a szomszédos sejtekre hat. A szérumban fehérjéhez kötődve (IGF-kötőfehérje; IGF binding proteins, IGFBPs) kering, ez gátolja kijutását a keringésből. Hatféle kötőfehérje ismert. A tartós inzulinhatásra mérséklődik az IGF1-kötőfehérjék képződése, több lesz a szabad IGF1-molekula.

Az IGF1 a jelfogójához kötődve indítja el a jelátvitelt, és serkenti a sejtek növekedését, szaporodását; meghatározó a szövetszaporulatban, a magzati szervezet kifejlődésében és növekedésében.

multifactorial inheritance →többtényezős öröklődés

nucleation képződés, keletkezés ■ nucleation promoting factor/protein képződéssegítő tényező/fehérje/molekula* ■ nucleation site képződéshely/keletkezéshely*

többtényezős öröklődés multifactorial inheritance egynél több tényező által meghatározott biológiai jelleg átadása az utódnak. Az ilyen jelleget a gének mellett más tényezők, mint táplálkozás, életforma, valamilyen betegség, gyógyszer, szennyeződés stb. határozzák meg. Előfordulása nemek szerint is eltérhet. A betegségek sokasága többtényezős öröklődésű, például rák, fejlődési rendellenességek, cukorbetegség, magasvérnyomás stb.