testvérmás* isoform közös génről vagy azonos géncsaládból származó két vagy több nagyon hasonló összetételű és tevékenységű fehérje, miRNS. A közös származás miatt mondjuk „testvéreknek”; testvérmásoknak. A testvérmások összegképlete – ellentétben az azonmásokkal – némileg eltérő.

testvérmás fehérjék protein isoforms származhatnak egyetlen génről módosulással, pl. közteskivágással alakulnak többé-kevésbé eltérő szerkezetűvé, avagy az átfordítást követően. Az is előfordul, hogy egyetlen géncsalád szoros viszonyban lévő génjei kódolnak testvérmásokat. Tehát háromféleképpen keletkezhetnek: összetartozó gének (géncsalád) kódolásából, az elő-mRNS, illetve a polipeptid módosításával. A testvérmások keletkezése lehet törzsfejlődési folyamat eredménye is: lehetővé teszi a fehérjék sokféleségének keletkezését.

A testvérmások aminosavmaradék-sora rendkívül hasonló, de nem azonos. Pl. a β-aktin és a γ-aktin mindössze 4 aminosavban tér el (az utóbbiban néggyel több aminosav-maradék van), ennek ellenére tevékenységük lényegileg más. A β-aktin elengedhetetlen az élethez, a γ-aktin nem.

Szokásosan az aminosavak leírásával adjuk meg a testvérmásokat, és ezek különbségével magyarázzuk a működésük eltéréseit. Kiderült azonban, hogy pl. a β-aktin és a γ-aktin gén bázissora (nukleotidsora) még fontosabb a tevékenység meghatározásában.

A két gén szerkezete csaknem egyezik, kivált a kódoló szakasz, és hasonló a két elő-mRNS is; ugyanakkor a β-aktin 3’UTR szakasza sajátos. A β-aktin kódoló szakaszának módosításával (hozzáadták a hiányzó 4 aminosavat kódoló bázishármast), a β-aktin gén is γ-aktint kódolt. Az állat mégsem pusztult el, ellenkezőleg semmiben nem tért el a szabvány β-aktin gén által kódolttól, utalva arra, hogy a β-aktin gén nem kódoló bázissora is alapvető az általa kódolt fehérje képzésében. Megállapították, hogy a β-aktin gén által képzett mRNS-hez az eltérő 3’UTR szakasz miatt sokkal több ribotestecs tapad, és rövid idő alatt sokkal több fehérje fordítódik át, mint a γ-aktin gén által képződő mRNS-ről, és hogy a β-aktin és a γ-aktin fehérje szerepének lényegi különbsége alapvetően ebből adódik, nem pedig a négy aminosav-különbözettől.

testvérmás miRNS-ek microRNA isoforms ezek hosszukban, bázissorukban vagy mindkettőben és leginkább az 5’- vagy 3’-végen térnek el egymástól. Ennek alapján ötféle miRNS-eket különböztetünk meg:

▪ törzs miRNS-ek canonical microRNAs;

▪ 5’-végi testvérmás miRNS-ek 5′ isomiRs;

▪ 3’-végi testvérmás miRNS-ek 3′ isomiRs;

▪ sokalakú testvérmás miRNS-ek polymorphic isomiRs;

▪ vegyes testvérmás RNS-ek mixed type isomiRs.