kapcsolófehérje adaptor protein fehérje–fehérje vagy fehérje–lipid kapcsolódásokat hoz létre. Olyan fehérjéket vagy fehérjét és lipidet társít, amelyek önmagukban nem képesek egymáshoz kötődni, de társulásuk elengedhetetlenül szükséges, például valamilyen sejtfolyamathoz (jelközvetítés) vagy szerkezet rögzítéséhez (az aktinváz sejthártyához rögzítése).
Több kapcsolófehérje egymáshoz társulva távolságot hidal át (fehérjehíd), lehetővé téve az egymástól távol lévő molekulák kölcsönhatását. Esetenként csak egy-egy fehérje között teremt összeköttetést, máskor több fehérjét is kapcsol, fehérjeössztest alakít ki.
A kapcsolófehérjék szokásosan hordoznak olyan mintázatokat, kötőgomolyokat (SH2, SH3, PTB, PH gomoly), amelyek lehetővé teszik, hogy többfélé fehérjével és lipiddel is társuljanak.
A kapcsolófehérje módosulása, hiánya sejtműködési zavart (betegséget) idézhet elő. A kapcsolófehérje lehet kezelések célpontja is, például a ráksejtek pusztításánál. (→aktin, arrestin, CRK, CRB2, EMR, gomoly).