kromoszómaszerkezet A kromoszóma kromatinba csomagolt két DNS-szál; kettőződés után az osztódó sejtben két kromatida alkot egy kromoszómát, ezek a kromoszóma érintkezési pontján (befűződés, centromere) kapcsolódnak egymással. Ellentétben a nyugalmi kromoszómákkal, az osztódási kromoszómában tehát négy kétszálas DNS van.

Minden kromoszómának van két rövid karja (p-kar) és két hosszú karja (q-kar). Megkülönböztetjük még a két véget képező végrészt (telomere), és elkülönítjük a befűződéseket.

A kromoszómák nem egyforma nagyok, csak a párok tagjai. A legnagyobb az 1-es kromoszóma. Tőle fokozatosan kisebbednek a számok szerint, a legkisebb a 21-es és a 22-es. A nagy kromoszómáknak közel egyformák a karjai, a kisebbedéssel a rövid karok kifejezettebben csökkenek, mint a hosszúak; a karok aránytalanná válnak. A legkisebb kromoszómáknak alig van rövid karjuk, de valami van; a nemzetközi irodalomb an acrocentric chromosomes a nevük. Magyarul csökött kromoszómák, csökevényes karúak. A természetben léteznek rövid kar nélküli kromoszómák is (telocentric chromosomes); emberben ilyenek nincsenek. A nemi kromoszómák a sor végén vannak. Az X-kromoszóma a nagyok közé tartozik, két karja nagyjából egyforma. Az Y-kromoszóma a legkisebbek egyike, rövid karja parányi.

A kromoszómák szerkezetét különböző festési módszerekkel elemezzük. Négy alapvető festési módszert alkalmazunk, ezeket sajátosokkal egészíthetünk ki. (→kromoszómák alapvető festési módszerei)