mozgóközép kinetochore korongszerű fehérjeképződmény, amely kötődik a kettőződött kromatidáknak azon részével, ahol kapcsolódnak a mikrocsövecskkkel. A befűződéseken szerveződik össze a sejtosztódás alatt (a nyugalmi sejtben tehát nincs). Kezdeményezi, szabályozza a kromoszómának a húzó mozgását.

Mindegyik kromatidának saját mozgóközepe van, amelyek ellenkező irányba néznek, és az ellentétes irányba húzó mikrócsövecskékhez kötődnek. A köztesszakasz–utószakasz átmenetkor elválnak a testvérkromatidák; a folyamatot a mozgóközép irányítja úgy, hogy a testvérkromatídák a sejt két vége felé húzódjanak. A mozgóközép tehát a sejtszétválás meghatározó eleme.

Két részből tevődik össze, egy belsőből és egy külsőből:

▪ A belső része a befűződés DNS-ével kötődik, sajátos, a sejtosztódás idején formálódó kromatinban képződik.

▪ A külső rész a húzó fonalakkal kapcsolódik. Rendkívül változékony szerkezet, sok azonos összetevővel.

Legkevesebb 19 fehérjét tartalmaz, van közöttük számos törzsökös fehérje, mint a CENPa (CenH3), amely segíti a mozgóközép kötődését a DNS-hez. A CENPa sajátos H3 hisztonváltozat. Egyéb fehérjéi a mikrocsövekkel társulnak, de vannak motorfehérjéi (dinein, kinezin); ezek biztosítják az erőt a kromoszómák mozgásához. Megtalálható még a MAD2; ez szabályozza a mikrocsövecskékhez való kapcsolódást, szükség esetén megállítja a sejtkört.

Összegezve: a mozgóközép a sejtosztódás idején kapcsolja a kromoszómákat a mikrocsövecskékhez, meghatározza az osztódási orsó helyét, és ellenőrzi, valamint biztosítja az energiát a kromoszóma mozgásához.