sejtkör felosztása Két fő szakasza: az S-szakasz, amelyben a DNS megkettőződik, és az M-szakasz, a sejt kettéválásának, osztódásának a szakasz. Mindegyik előtt van egy-egy átjárás és átmenet. Az S-szakasz előtt a G₁-átjárás és a G₁–S átmenet, az M-szakasz előtt G₂-átjárás és a G₂–S átmenet. Az átmenetek a lényegesek, ezek ellenőrző pontja (sejtköri ellenőrző pontok) döntik el, hogy a sejt beléphet-e a főszakaszba. Az ábra vázlatosan mutatja. (A G az angol gap (szünet, kihagyás) szót, az S a synthesis, az M pedig a mitosis, meiosist jelöli.)

A nyugalmi állapot a sejt tevékenységének az ideje, ebben látja el a feladatát. Ezt a szakaszt G₀-nak szokták nevezni. Valójában a nyugalomban lévő sejt eleve G₁-ben van; ugyanis az osztódás után megszülető két új sejt (leánysejt) életét a G₁ szakaszban kezdi – azaz rögtön ebbe kerül, ebben válik éretté (növekszik, növeli sejtszervecskéit, növeszti járulékos szerveit, például csillók stb.), és működik. Ha hosszabb ideig nem válaszol az osztódási jelekre, azaz már nem osztódik többet, de a feladatát ellátja, akkor kerül G₀-ba. A G₀-szakasz (quiescence, elcsitult) tehát olyan sejtet jelöl, amely megfelelően működik, de már nem osztódik, mert nem alkalmas a jel fogadására, például nincs jelfogója. Ilyenek az izom- és idegsejtjeink; felnőtt korban ezek már nem osztódnak egyáltalán. A nyugalmi sejt addig marad a G₁-ban, ameddig nem kap engedélyt osztódásra, de az engedélyre való válasz is ahhoz kötött, hogy kellőképpen megérett-e már.

A szervezet osztódási jeleket küld a sejt közvetlen közelébe, ezeket osztódási/növekedési jeleknek hívunk. Ha a sejt már eltöltött megfelelő időt G₁-ben, tud ezekre válaszolni. A kellő válaszhoz 10 óra szükséges. A G₁–S átmenet elején lévő ellenőrző pont, az R-pont (restriktion point [akadályozó]), amely a G₁–S átmenet kezdetén van, ellenőrzi, hogy a sejt megfelelő-e az osztódásra, és ha igen tovább engedi. Az R-pont azért van a G₁-ben viszonylag távol, hogy a sejt növekedhessen kellőképpen, amíg eléri az R-pontot.

A G₁ végén, a R-ponton átjutva minden az osztódásról szól, a sejt nem működik tovább, nem is igazán növekszik. Az R-ponton átlépve a G₁–S átmenetben egy kis idő kell még a felkészülésre (enzimek előállítása) az osztódáshoz. Az S-szakaszba lépve, azonnal kezdődik a DNS-kettőződés. Ha ez befejeződött, a G2-átjárás feladata magára a sejtszétválásra történő előkészület. 12–13 óra alatt kettéválik a sejt.