vércukorvizsgálat plasma glucose test a vérglükóz mennyiségének mérése visszeres vérből; szokásosan enzimes glükóz-oxidációs módszerrel önműködő gépekben.

■ A1C-vizsgálat (A1C test) az előző 2–3 hónap átlagos vércukorszintjét adja meg. Előnye, hogy a vizsgálat előtt nem szükséges éhezni, glükózt fogyasztani.

■ Alkalmi vércukorvizsgálat (random, causal plasma glucose test / blood sugar, RBS) a cukorbaj tünetei miatt, a nap bármely szakában (étkezéstől független) végzett vizsgálat a cukorbaj megállapítására. Végezhető több, a nap különböző időszakában vett vérmintákból: egészségeseknél a vércukorértékekben nincs lényeges eltérés. Jelentősen eltérő értékek cukorbajra utalnak.

■ Éhomi vércukorvizsgálat (fasting plasma glucose test / blood sugar, FBS) 8–10 órás éhezés után (kevés víz fogyasztható) végzett vércukor-meghatározás. Az éhgyomri vizsgálat azért fontos, mert étkezést követően a vércukorszint átmenetileg mindig emelkedik, rendre egyénenként eltérően, ezért az értékek nem értelmezhetők egységesen. A gyakorlatban jószerivel mindig éhomi vércukorvizsgálatot végzünk.

■ Étkezés utáni vércukorvizsgálat (2-hour postprandial blood sugar test) a vércukor meghatározása 2 órával a legalább 75 gramm szénhidrátot tartalmazó étkezés megkezdése után. Az étkezést követően a vérvételig pihenés szükséges. Testmozgás és/vagy ismételt evés megzavarja a vizsgálatot. Szokásosan az étkezés előtt is veszünk vért.

■ Terheléses vércukorvizsgálat (oral glucose tolerance test, OGTT) kétórás, 75 g glükózt tartalmazó folyadék elfogyasztása előtti és utáni vércukor-meghatározás. Szokásosan veszünk vért éhgyomri vércukorszint megállapítására. A 75 grammos cukoroldatot néhány perc alatt kell elfogyasztani, majd 60 és 120 perc múlva ismét veszünk vért a vércukormennyiség mérésére; sokan a 90. percben is vesznek vért.