méhnyaktükrözés szövettani alapja A fehér fény a szövetekben, a szövethatárokon különböző mértékben elnyelődik, illetőleg visszaverődik. A fényelnyelés-visszaverődés mértéke a szövetek szerkezetétől függ: ez teszi lehetővé, hogy a méhnyaktükrözéssel látottak alapján a vizsgált szövetek szerkezetére következtessünk.

A hámszövet szűrőként viselkedik, rajta a bemenő és a visszaverődő fény is keresztülhalad. A hám maga színtelen. Az alapszövet (stroma) az erek miatt vörös, ez verődik vissza a hámon keresztül. Ha a hám a visszaverődő fényt teljesen átengedi, a látott kép vörös lesz. Ha a hám visszaverődése elenyésző, az élénkvörös szín megmarad, de ha a fényt visszatükrözi, az élénkvörös szín halványul a fényvisszaverődés mértékével egyenes arányban. A visszaverődés függ a hámszövet vastagságától: A vékony hámon a fény rendszerint áthalad, a vastag hám valamelyest szűri. Az egysoros hengerhám teljesen átengedi a fényt, a mirigyhám ezért élénkvörös. Sok nagymagú, kóros sejtet tartalmazó (nagy mag–plazma arány) vékony hám a fényt sokkal inkább átengedi, mint az ugyanilyen összetételű vastag hám.

A hámszövetben a fény leginkább a sejtmagokról (magfehérjék) sugárzódik vissza. A fény visszatükrözése a plazmadús hámsejtekről (érett laphámsejtek, mirigyhámsejtek) lényegtelen, a nagymagúakról azonban már jelentősebb. Minél nagyobb a hámszövetben a mag–plazma arány, annál kifejezettebb a fényvisszasugárzás. A fény elnyelésében-visszaverődésben azonban más, 0,2 μm-nél kisebb, sejten belüli és a sejtek közötti elemek is részt vesznek. A meghatározó mégis az, hogy a sejtmagok együttes térfogata a hámszövet egészének hány százaléka.

Befolyásolja még a fényvisszaverődést az erek helyzete: Az erek szokásosan a hám alatt helyezkednek el, kolposzkóppal külön nem látszanak, csupán a róluk visszaverődő fényt észleljük. Ha a kötőszöveti alapállományban a vérellátás fokozódik (gyulladás), rendszerint a vörösesség is élénkebb. Ha az erek a hámba beterjednek, valamilyen érrajzolat formájában megmutatkozhatnak (pontozottság, mozaikosság), méghozzá minél közelebb kerülnek a felszínhez, és minél nagyobbak, annál inkább. A szabálytalanná vált erek (atípusos erek) szintén láthatók.

Befolyásolhatja még a fényvisszaverődést a hámalatti kötőszövet állapota: A kötőszöveti állomány önmagában általában nem befolyásolja, inkább csak akkor változtat a visszaverődésen, ha benne fehéredést vagy szürkés, sárgás elszíneződést okozó gyulladásos folyamatok zajlanak. Illetőleg akkor, ha a kötőszövet felszaporodik, vagy éppen megkevesbedik a ráksejtek, esetleg más ritka betegségek hatására. Ez utóbbi esetekben a szöveti szerkezet lényegesen átalakulhat.