hírvivő RNS (mRNS) messenger RNA, mRNA az érett mRNS; ez szállítja a kódot a DNS-től a sejt fehérjeképző rendszeréhez, ezért nevezik hírvivőnek (messenger). Az elő-mRNS-ből alakul ki. (→elő-mRNS, RNS)

Ötféle szerkezeti elemét különböztetjük meg:

kép• Az 5’-végét a 7-metil-guanozin-sapka*, egyszerűen 5’-sapka* (7-methylguanosine cap, methyl 7-GTP complex) alkotja, ez jószerivel jellemző mindegyik mRNS-re. Alapvetően az 5’-sapka akadályozza meg, hogy az exonukleáz lebontsa az mRNS-t. Szerepe van a közteskivágásban, az mRNS szállításában és az átfordításban is.

• Az 5’-végi rövid nem átfordító szakasz (5’-UTR), amelyben csaknem mindig megtalálható a CCA/GCCAUGG-3′ bázissor – nevezik Kozak consensus sequence-nek is (Kozák-bázissor) –; a fehérjeképződés elindításában van szerepe. Az AUG bázishármas a fehérjeképződést befolyásoló hatásával az átfordítás szintjén szabályozza bizonyos gének kifejeződését.

• A fehérjeképző szakasz. Ez a végső olvasókeret (final reading frame), amely hármasokba rendezett nukleotidokból tevődik össze – egy-egy hármas kódol egy-egy aminosavat. A nukleotidok négyféle bázist tartalmaznak: adenin, guanin, citozin és uracil (timin helyett). Az olvasókeret az indítóhármassal (start codon), szokásosan AUG) kezdődik, és a záróhármassal (stop codon) végződik.

• A 3’-végi rövid nem átfordító szakasz (3’-UTR; untranslated region). Az átfordítást berekesztő hármas és az adenozinokból álló 3’-farok közt van; az mRNS létidejét (half-life) szabályozó szakasz. A nagyon rövid létidejű mRNS-eknek ez a szakasza 50–150 nukleotidból áll, AUUUA mintázatokkal. Változások a bázissorban hosszabbíthatják az mRNS-ek megmaradását.

• A 3’-véget a legtöbb mRNS-ben a sok adenozinból álló 3’-adenozinvég* (poly [A] tail, 3’-farok) alkotja.