ion ion töltéssel bíró molekula vagy atom. Benne a protonok és az elektronok nincsenek egyenlő arányban. Ha protonok vannak többletben, a töltés pozitív (cation, kation), ha az elektron több, negatív (anion). A pozitív töltésű iont pozionnak*, a negatív töltésűt negionnak* nevezhetjük. Az ion a molekulától és az atomtól tehát abban különbözik, hogy töltése van. A másik kettő töltéssemleges. (→atom, molekula) Az ionok lehetnek egyszeresen vagy többszörösen töltöttek, függően attól, hogy hány elektron szükséges a vegyértékhéj telítettségének (nyolcelektronos töltöttség) eléréséhez. Az egyszeresen töltöttek az egyértékű ionok, a többszörösen töltöttek a többértékű (kétértékű, háromértékű) ionok. A Cl például egyértékű, az Mg kétértékű.

Az ionokat a vegyjelük mellett, jobb felső kitevőbe írt + (pozionok), illetve - jellel (negionok) jelöljük (Na⁺, Cl^-). A többszörös töltöttséget a +, - jel elé írt számmal fejezzük ki, pl. Mg²⁺, PO₄³⁺, NH₄⁺.

A pozionok leginkább azokból az elemekből keletkeznek, amelyek vegyértékhéjában kevés elektron van (ezek a fémek). Ezek ugyanis előszeretettel adják le az elektronjaikat, hogy a vegyértékhéj alatti héj legyen a vegyértékhéj, amelyben nyolc elektron van (s²p⁶). Így lesz a szerkezetük állékony. Pl. Na (1s²2s²2p⁶3s¹) és Na⁺ (1s²2s²2p⁶) + e^-. A pozionok nevét az -ion utótaggal fejezzük ki, pl. nátriumion, magnéziumion stb.

A negionok az elektront szívesen felvevő elemekből keletkeznek, azokból, amelyeknek csak egy-két vegyértékelektron hiányzik az elektronhéj telítettségének (s²p⁶) eléréséhez (nem fémes elemek). Az elektron felvételével negatív ionokká válnak. Pl. F (1s²2s²2p⁵) + e- és F- (1s²2s²2p⁶). Ez a folyamat energiafelszabadulással jár; állékony elem keletkezik. A neginok nevét az -id és az -át végződéssel adjuk meg, pl. Cl^- klorid, F^- fluorid; SO₄^2- szulfát, NH₄⁺ ammóniumion.

Előfordul, hogy valamely molekulában pozitív és negatív töltésű atomcsoport is van. Ezek az →ikerionok.