ionos kötés ionic bond az ellentétes töltésű ionok közötti vonzásból létrejövő kötés; a vegyületet a vonzerő tartja egyben. Elektronok átadásával keletkezik. Erős kötés.
Két jelentősen különböző elektronegatív atom között jön létre: a nagyon elektronegatív atom magja ugyanis vonzza a kevésbé elektronegatív atom elektronjait. A kismértékben elektronegatív atom könnyen lead a külső héjáról elektront, a nagymértékben elektronegatív atom pedig könnyen felveszi. Az előbbiből pozitív töltésű, az utóbbiból negatív töltésű ion keletkezik, amelyeket a töltésvonzásuk, az elektromágneses terek kapcsolnak erősen egymáshoz.
Pl. 3Li (elektronegativitás = 1,0) és 9F
(elektronegativitás = 4,0). A lítium lead egy elektront és Li+ ion
(pozion, kation) és 1 elektron (e-) keletkezik, a fluor
felvesz egy elektront, F- fluorid képződik. (A negatív ionok nevét -id
végződéssel fejezzük ki. A pozitív ionoknak nincs megkülönböztető elnevezése.)
Az Li+ és a F- ionos kötéssel összekapcsolódik;
lítium-fluorid jön létre. Képlete: LiF, amely a lítium és fluorid arányát
fejezi ki; a molekulák számára nem utal. (→vegyképlet)
2Mg (elektronegativitás = 1,2, külső elektronháján 2 elektron van) és 6O (elektronegativitás = 3,5, külső elektronháján 6 elektron van). Az állékony szerkezet létrehozásához (a külső elektronhéjon 8 elektron legyen) a magnézium lead két elektront és Mg2+ ionná alakul, az oxigén felvesz 2 elektront, O2- oxid keletkezik. Ezek vonzzák egymást, magnézium-oxid jön létre, képlete: MgO. (→elemrendszer)
Az ionkötéssel létrejövő molekulák a sók, amelyek iont tartalmazó szilárd elemek, rácsszerkezetet hoznak létre (kristályosodnak). Pl. a NaCl (nátrium-klorid), a konyhasó, amelynek kötési energiája 788 kJ/mol. (→sók)