lépszerkezet két részből: a kötőszöveti vázból és az alapszövetből tevődik össze.

kép■ Kötőszöveti váz a lép kötőszöveti tokját és a kötőszöveti gerendákat foglalja magában. A kötőszöveti tok (az ábra bal széle) a lépet teljesen körbeveszi; belőle gerendák ágaznak, és összetartó hálózatot (nyilak jelölik) képeznek a lépkapu (hilum) felé. Bennük mennek a lépkapun áthaladó erek és idegek. A gerendák kollagénrostokból és kevés simaizomsejtből állnak.

■ Alapszövet a gerendák közti teret tölti ki; méghozzá teljesen, ezért a lép viszonylag egynemű és tömött szerv. Két részből, a vörös (RP) és a fehér (FP) lépbélből áll. A fehér és a vörös lépbél folyvást keveredik egymással, nem külön-külön álló részek; a kettőt a szegélysávok­* (marginal zones) választják el. Az alapszövet vázát →térrács alkotja.

Vörös lépbél. Ez teszi ki a szövetállomány 80%-át. A lépkötegekből* (Billroth-féle kötegek) és a közöttük lévő lépöblökből áll.

kép▪ Lépkötegek (splenic cords). Sejtekből álló kötegek: nagyfalók, plazmasejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék és sok-sok vörösvértest alkotja. Az elektronmikroszkópos ábrán PK jelöl két sejtköteget. Vázát a térrács képezi. Ezekbe nyílik az ecsetszerű hajszálerek egy része (nyitott keringés). Az E jelöl egy ecsetszerű hajszáleret; jól látható, hagy szabadon nyílik a vörös lépállományba. A lépkötegek között vannak a lépöblök.

kép▪ Lépöblök (S). A lépkötegek közötti „vértócsák”, ~40 μm átmérőjűek, faluk hosszanti orsó alakú dongasejtekből áll (néhányat nyílhegy jelöl); amelyek megnyúlt érhámsejtek. A lépöblök tehát nem térrácsöblök, mert nem térrácssejtek bélelik őket. A dongasejteket kívül – hasonlóan a hordók pántjaihoz – rácsrostok tartják össze. A dongasejtek közt hézagok vannak; ezeken át vándorolnak a sejtek ki-be a lépöblökbe. A nyilak a lépöböl falán keresztül haladó néhány nagyfalóra mutatnak. A bal oldali ábra a lépöböl (S) nagyított elektronmikroszkópos képe. Az öblöket abroncsszerűen körbefogó rostokat nyilak jelölik. A falát dongasejtek (DS) képezik. Két helyen a sejtkötegek (PK) láthatók. A lépöbölben nyiroksejt- (L) és vörösvértest (V) részletek vannak.

Fehér lépbél. A lép fehérvérsejt-állománya. Két alapeleme a nyiroktüszők és az őket körülvevő szegélysáv.

kép▪ Nyiroktüszők. A fehér lépbél fő összetevői, a tüszői üterecskéket közvetlenül körülvevő T-sejtes halmazok (PALS, periarteriolar lymphoid sheath). Elsődleges és másodlagos tüszők is előfordulnak.

▪ Szegélysáv. A nyiroktüszőket szegélyező tömött B-sejtes réteg. Ebben sajátos B-sejtek (MZ-B-sejtek, MZ B-cells) és nagyfalók (MZ-nagyfalók, MZ macrophages, illetőleg metallophil macrophages [CD169+]) vannak. Csak ezek a B-sejtek képeznek szénhidrátok elleni ellenanyagokat.

A lép ezüstnitrátos telítéssel ábrázolt szerkezeti ábrájának közepén látható a fehér lépbél jellegzetes részlete: a gerendából kilépő középi üterecske* és a körötte lévő nyiroktüsző (PALS – pontokkal körülrajzolva). A tüszőt körbeveszi a szegélysáv (szaggatott vonal mutatja). A szegélysáv körül jól látható a vörös lépbelet alkotó lépöblök sokasága a köztük lévő térrácsos sejtkötegekkel (RP). A vázat alkotó kötőszöveti gerendák átmetszetét csillag mutatja. Az egyikben erek átmetszete is látható. (Az ábrákat Oláh Imre készítette.)