nyirokcsomó lymph node (nodus lymphaticus/lymphoideus) a nyirokerek hálózatába épült, babalakú, kötőszöveti tokba zárt, aprócska (0,1-2 cm) nyirokszövet, az immunválasz elemi nyirokszerve. Nyiroksejtek tömörüléseiből (alapállomány) és az azokat átszövő üregrendszerből (nyiroköblök) épül fel; a szokványos térrács alkotja alapszövetét. A nyirokcsomó szerkezeti elemei:

▪ Kötőszöveti tok (capsule), amely tömör kötőszövet kollagén rostokkal. Az elektronmikroszkópos képen elnyúlt fibroblast (F) látható a kollagénrostok között. A tokból vastag kötőszöveti sövények nyúlnak összetartva a nyirokcsomókapu felé.

▪ Tok alatti öböl (subscapular sinus) a tok és a kéregállomány közötti keskeny tér, a nyirok fogadója. Az ábrán látható, hogy a széli rácsöböl (S) üregét érhámsejt (E) zárja el a tok felé, és hogy az üregben két nagyfaló (M) van. Az öblöt a rácsejtek és rácsrostok finom hálózata szövi át. Folytatódik a gerendák öblein át a velőállomány öbleibe.

▪ Kéreg (cortex) a tok alatti öblön belüli tömör rész. Az átnézeti kép felső, tömött, sötétebb területe. A kérget két részre osztjuk:

- A külső rész a szokványos nyiroktüszőkből álló nyiroktüsző-övezet. A bal ábrán CG és nyilak jelölik. A jobb ábrán néhány világos csíraközpontú másodlagos nyiroktüsző látszik. A csíraközpontot szegélysáv veszi körül. Ez a B-sejtes terület; CXCR5 kemokinekben gazdag. .

- A belső rész a kéregbeli terület (paracortex), a tüszőket egymástól és a velőállománytól elválasztó, T-sejtes terület. Főleg CD4- és csak kevés CD8- T-sejtek tömege, köztük nagyfalók, nyúlványos sejtek és fehérvérsejtek is vannak. A T-sejtek a visszerecskék falán át jutnak a nyirokcsomókba. CCR7 kemokinekben gazdag.

▪ Velőállomány (medulla) a nyirokcsomó legbelső része; a keresztmetszeti ábrán a laza szerkezetű alsó terület. Öblökből (sinuses) (S) és velőkötegekből (medullary cords) (csillag) tevődik össze (a keresztmetszeti ábrán kettőt nyíl jelöl), benne erek is vannak.

A velőkötegek nyiroksejtek halmazai, zömükben B-sejtek és plazmasejtek. Az öblök érszerű tágulatok, elválasztják a velőkötegeket. Az üregekben folyó nyirokban rácssejtek és szövetsejtek (histocytes) is vannak. A nyirok ezekből szedődik össze az elvezető nyirokerekbe.

A nyirokcsomók domborulatán nyirokerek lépnek be (vasa afferantia), ezekből a nyirok a tok alatti (sinus marginalis vagy subcapsularis sinus), onnan a tüszők közti (trabecularis/intermedier sinusok), majd a velőállomány üregrendszerébe (sinus medullaris) jut, és innen vezetődik el a homorulati, parányi nyirokerekben (vasa efferentia). A kilépő nyirokerek helye a nyirokcsomókapu (hilus), itt vannak idegek és hajszálerek is.

A nyirokcsomók legfontosabb feladata az összeszedett szövetközi folyadék, a nyirok szűrése, és visszajuttatása az erekbe. A szűrésben a T-sejtek és a B-sejtek az antigének tömegével találkoznak; az antigéneket az antigén-bemutató sejtek, a nyúlványos sejtek és a tüszői nyúlványos sejtek mutatják be. A T- és B-sejtek az antigénnel érintkezésben tevősödnek, és jön létre az immunválasz.

A kéreg nyiroktüszőinek csíraközpontjában az éretlen B-sejtek antigénekkel érintkezve válnak éretté, és vándorolnak a csíraközpontot körülvevő szegélysávba. Plazmasejtek is képződnek.

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos nyirokcsomókat. Az elsődlegesek (környéki) egyetlen szerv és annak környékérül fogadják a nyirokereket; a belőlük kilépő nyirokerek gyűjtődnek össze a másodlagos (gyűjtő) nyirokcsomókba.