ribonuklein-fehérje (RNP) ribonucleoprotein, RNP ribonukleinsavból (RNS) és fehérjéből álló molekula. Az átíródott RNS azonnal kapcsolódik fehérjével, vagyis a ribonuklein-fehérjék a sejtmagállományban keletkeznek. A tRNS kivételével mindegyik RNS fehérjével kötődve fordul elő a sejtplazmában. Az RNS-ekhez általában az RNS-kötő fehérjék (RNA-binding protein, RBP) kapcsolódnak; ezt az RNS-kötő gomolyok/mintázatok teszik lehetővé. Kiderült azonban, hogy szép számmal vannak olyan RNS-hez kötődő fehérjék is, amelynek nincs RNS-kötő gomolya.
A ribonuklein-fehérje lehet viszonylag egyszerű nagymolekula, de bonyolult szerkezetű, általában több részből (alegységből) álló is (RNP-képződmény). Az RNP-knek fontos szerepe van számos sejtfolyamatban: génátírás, átfordítódás (fehérjeképzés), génkifejeződés és az RNS-anyagcsere. Nagyon sokféle ribonuklein-fehérje ismert.
RNP-hely ribonucleoprotein particle a ribonuklein-fehérjék helye, elkülönült fehérjeszabályozási helyek a sejtben. (→RNS-kötő gomolyok)
RNP-képződmények a ribonuklein-fehérjéknek más fehérjékkel kialakított tömörülései. Rendszerint több alegységből állnak. Ilyenek: →ribotestecs (ribosome), telomeráz vault ribonucleoprotein, RNáz P, hnRNP, snRNPs. Néhány vírus is csupán RNP-képződmény. (→RNS-vírus)