tudat az emberi elme értelmi tevékenysége, más néven az ember szelleme. Magában foglalja a gondolkodást, az ismeretek tárát, emlékezést, szemléletet; mindazt, amelynek révén a testi, lelki és a környezeti történéseket megfelelően ismerjük fel; az ént és a környezetet megkülönböztetjük. Hat rá a tudattalan tevékenység is. (→tudattalan)
éntudat önazonosság-tudat. Az én a személyem, az éntudat a személyiségem (személyi mivoltom), azaz az önazonosságom tudata. Három összetevője van:
• Ösztönén. Az én ősi, zömében veleszületett, ösztönös (tudattalan) személytudata; az egyed fenntartását szolgáló (öröm) késztetéseket tartalmaz.
• Tudatén*. Az egyén és a környezet kapcsolatát azonosító én, az önazonosság énje.
• Felettes én. A környezeti (társadalmi) elvárásokat megtanult és alkalmazó én.
eszmélet a tudat működőképessége. Eszméletlen: tevékenységre nem képes tudatú, eszméletét vesztett.
önazonosság-tudat →éntudat
öntudat az egyénnek a személyiségére vonatkozó ismerete (személyiségtudat). Öntudatos: személyiségét kellően értékelő.