van der Waals-kölcsönhatás (résztöltéskötés*) elektromosan semleges molekula közötti összetartás elektroneltolódás (résztöltés kialakulása) következtében. Az elektronok eltolódása miatt átmeneti kétsarkú állapot (dipole moment) jön létre, azaz a molekulák átmenetileg részpozitív és résznegatív töltésűvé válnak. A részpozitív és résznegatív atomok vonzzák egymást (Coulomb-vonzerő), köztük összetartó erő jön létre; nagysága: 0,4–4 kJ/mol. Ez a vonzerő-kölcsönhatás párosul taszítóerővel is, amely megakadályozza az elektronkötés kialakulását. A vonzerő háromféleképpen alakulhat ki:

▪ Két nem sarkos (töltéseltolódás nélküli, apolar) molekula között. Az atomok elektronjai állandóan és hullámozva keringnek a mag körül. Ha két töltéseltolódás nélküli (nem kétsarkú) molekula közel kerül egymáshoz, az elektronfelhő rezgéseiből és ütközéseiből adódó pályaváltozások révén mindkettőben átmeneti kétsarkú állapot keletkezik, és így jön létre közöttük kölcsönhatás.

▪ Két állandó kétsarkos molekula között. Az állandó kétsarkos molekulák részpozitív és résznegatív (δ⁺ és δ^-) töltésűek, ezért egymással kapcsolódhatnak (dipole-dipole interaction). Például a N–O kötésben az O erősebben elektronegatív, így résznegatívvá válik (δ^-), a N pedig részpozitív lesz (δ⁺). Ez lehetővé teszi, hogy az O és a másik molekula N–O csoportjának N atomja között vonzerő keletkezzék, és kapcsolódjanak.

▪ Egy állandó vagy átmenetileg kétsarkossá vált és egy nem kétsarkos molekula között. Előfordul, hogy a kétsarkos vagy átmenetileg kétsarkossá vált molekula a közeli nem sarkos molekulában létrehoz kétsarkos állapotot (induced dipole). Azáltal jön létre, hogy a résztöltésű molekula erősen elektronegatív atomja vonzza a közelébe kerülő nem kétsarkos molekula elektronjait, elektroneltolódást (töltéseltolódást) hoz létre, ezért ez a molekula is kétsarkossá válik, és kialakulhat közöttük kapcsolódás.

A kétsarkossá válás továbbterjedhet: az újonnan kialakult kétsarkos molekula a mellette lévő nem kétsarkos molekulában hoz létre elektroneltolódást, az meg a következőben stb. Azokat az erőket, amelyek a másik molekulában előidézik a kétsarkos állapotot, nevezzük London-féle erőknek; nevét Fritz Londonról (lengyel származású német–amerikai fizikus, 1900–1954) kapta.

A résztöltésekből adódó molekulák közötti összetartást Johannes Diderik van der Waalsról (holland fizikus, 1837–1923) nevezték el van der Waals-kölcsönhatásnak; magyarul résztöltéskötésnek* nevezzük. (→vegykötés)