zsírsejt adipocyte (lipocytes, fat cells) az energiát zsír formájában tároló sejt, lipideket képez és raktároz. A zsírsejtek a mesenchyma őssejtjeiből képződnek, a zsírszövet alapsejtjei. Megkülönböztetünk egyrekeszes fehér és többrekeszes barna zsírsejteket, melyek fehér és barna zsírszövetet képeznek.

kép■ Fehér vagy egyrekeszes zsírsejt 70–100 μm nagyságú, egyetlen nagy zsírcseppet (lipideket) tartalmaz, amelyet a maghártya vesz körül. Plazmája csupán piciny (~100 nm), tutajszerű sejthártyai betüremkedések (caveolae) sokaságából álló keskeny sáv formájában látható. A betüremkedéseket a kaveolin képezi a koleszterinnel és egyéb lipidekkel (pl. szfingolipidek) összekapaszkodva (lipd raft). A sejtmag orsó alakú, a hártyához nyomott. A sejthártyát alaphártya és rácsrost vesz körül; ezek védik a sérülékeny hártyát, és a sejteket is egymáshoz kötik.

képA HE-festett ábrán a fültőmirigy mirigykamrái között és kötőszövetében fehér zsírsejtcsoportok láthatók, amelyek lipidtartalma a beágyazódáskor kioldódott. Ezért üresek, fehérek. Sajátos festéssel (olaj-vörös-olaj) fagyasztott metszetben a zsírsejtek sárgára színeződnek, mert felveszik a festéket. (Az ábrákat Oláh Imre készítette.)

A fehér zsírsejtek egyik fő feladata a zsírsavak raktározása, és szükség szerinti felszabadítása. Zsírfelvételkor (étkezés) a fehér zsírsejtek zsírállománya gyarapszik, a sejtek nagyobbodnak, éhezéskor pedig fordítva, a zsírmennyiség csökken a sejtekben, ezért kisebbednek. Fogyásnál is a sejtek zsírtartalma kevesbedik, a zsírsejtek száma lényegében nem változik.

kép■ Barna vagy többrekeszes zsírsejt jóval kisebb a fehér zsírsejtnél, benne a lipid szemcsék kicsik és elszórtan vannak a plazmában, a mag pedig a sejt közepe körül található. Jellemző a sejtplazmában előforduló sok energiatermecs és glikogén, valamint a sejteket körülvevő hajszálerek sokasága. Lipid jellegű pigment (lipokróm) festi barnára.

A HE-festett ábrán a légcső melletti barna zsírszövet látható, benne a barna zsírsejtekkel és a sűrű hajszálérhálózat. (Az ábrát Oláh Imre készítette.)

A barna zsírsejtek legfontosabb feladata a hőtermelés.

A zsírsejtek nemcsak energiaraktárak, de sokféle molekulát is elválasztanak, amelyeket adipokineknek nevezünk. Használatos az adipocitokinek megnevezés is, talán, mert leginkább citokinek képződnek. Hatásukat kifejthetik a saját sejtjükben (autocrine), a szomszéd sejteken (paracrine) és a távoli sejteken (endocrine). A főbb adipokinek →adiponektin, HB-EGF, IL1β, IL1βRA, IL6, IL8, IL10, leptin, PAI1, rezisztin, TNFα, viszfatin