zsírszövet kétféle, miként a zsírsejtek. Megkülönböztetünk sárga (fehér, a nemzetközi irodalom a fehér jelzőt használja) és barna zsírszövet.

■ A sárga zsírszövetet a fehér (sárga) vagy egyrekeszes zsírsejtek alkotják. A test jelentős tömegét alkotja: részben kitölti a szabad helyeket a szövetek, szervek körül; ezzel elősegíti a helyben tartásukat, és véd a fizikai behatásoktól, valamint hőszigetelő is. Másik feladata a tápláléktöbblet raktározása.

Elhelyezkedése szerint megkülönböztetjük a bőr alatti és a zsigeri zsírszövetet, az utóbbi főleg a csepleszben, a bélfodorban és a hashártya mögött, valamint a szívburok alatt található.

A bőr alatti, vagy más néven környéki zsírszövet a női szervezet jellemzője, míg a központi (hasfali és zsigeri) férfiaknál fordul elő (android elhízás).

A bőr alatti zsírszövet kiterjedt, sövényekkel elválasztott rekeszes szerkezetű. Vastagsága a tápláltsággal függ össze, jelentősen meghatározza a test körvonalait. Jelentős energiaraktár, de hő megtartó) szerepe is van.

■ A barna zsírszövet a magzati életben alakul ki, belőle keletkezik a zsírcseppek felszaporodásával a fehér zsírszövet a születés után. A serdülés korára szinte teljesen eltűnik, legfeljebb kisebb gócokban marad meg, pl. a nyelőcső vagy a légcső mellett, a lapockák között és a lágyék területén. Az ábrán látható, hogy a barna zsírszövetben és mellette megjelenek a fehér zsírsejtek. (Az ábrát Oláh Imre készítette.)

Fő feladata a hőtermelés, amelyet az energiatermecsek tömege biztosít a sejteket körülvevő bő hajszálérhálózat segítségével.

A zsírszövetben adipokinek képződnek. Ezek nagyon különfélék, befolyásolják más sejtek működését is. Voltaképpen hormonképző szövetnek tekinthető; jelentős az ösztrogénképzésük. (→zsírsejtek)