elektron electron az atomnak az atommag körüli részét alkotó elemi részecske, amely egszerre hullám is. Tömege, energiája és töltése van, szerkezete – hagyományos fizikai értelemben – nincs. Az elektron részecske természetét a Bohr-féle atomelmélet nutatja. Sajátos tulajdonsága az önperdület (spin), hagyományos fizikai hasonlattal nem értelmezhető. Az önperdület mágneses teret hoz létre.

Az atomokban az elektronok az atommag körül találhatók az energiaszintjüknek megfelelő elektronhéjon. Egy-egy elektronhelyen legfeljebb kettő lehet; egy +1/2 és egy -1/2 sajátperdületű (→elektronburok). Az atomban valamely energiaszinten lévő lehetséges elektronok száma meghatározott (→Pauli-elv).

elektrontöltés egy egységnyi negatív töltés. Ehhez viszonyítjuk a töltésmennyiségeket. -1,6 ∙ 10^-19 C (coulomb).

elektrontömeg 0.00055 atomi tömegegység (9,11 x 10^-31 kg).

párosítatlan elektron a külső elektronhélyon (vegyértékhéj) pár nélkül keringő elektron; ez vesz részt a vegykötésben. Az az atom, amelyikben párosítatlan sajátperdületű elektron van, mágnesezhető (paramagnetic); kölcsönhatásban van a mágneses mezővel.

sajátperdület spin, spin angular momentum részecsketulajdonság, testfizikailag nem értelmezhető mozgás. (→sajátperdület)

törzs- és vegyértékelektron A külső elektronhéjon lévő elektronok a vegyértékelektronok (valence electrons), a belsőkön lévők a törzselektronok (core electrons). A törzselektronok, ha a héjak telítettek, részben árnyékolják a vegyértékelektronokat a mag vonzásától. (→vegyértékelektron)

enzimgátlók enzyme inhibitors az enzimek működését megakadályozó vagy felfüggesztő molekulák. Többféle gátlást különböztetünk meg:

visszafordíthatatlan gátlás irreversible inhibition a gátló molekula nagyon erősen kapcsolódik az enzimhez, leginkább kovalens kötéssel, de lehet másféle kötéssel is. Enzim–gátlómolekula páros keletkezik, amelynek szétválása jóformán valószínűtlen. Pl.: így kapcsolódnak az ideggázok az acetilkolin-észterázhoz, megbénítva az idegjelek átadását, vagy a penicillin a kórokozók fali enziméhez.

visszafordítható gátlás reversible inhibition a gátló molekula gyengén kötődik az enzimhez, és attól a körülmények változásával elválhat. Három formáját ismerjük.

▪ Versengő gátlás (competitive inhibition) a vegylettel majdnem azonos, vagy hozzá nagyon hasonló molekula gátlási módja. A molekula a vegylet helyére kötődik, megakadályozva a vegylet kapcsolódását és ezáltal az enzimfolyamatot (V_max változatlan, a K_m növekszik). (→enzimvegymozgás) Az enzim ugyanis csak a vegyletet képes átalakítani. A gátló molekulának nagyobb a vegyvonzalma az enzimhez, ezért kapcsolódik nagyobb eséllyel. A nem kötődött vegyletek azonban felszaporodnak, és mert a kapcsolódásuk arányosan növekszik a vegylet töménységével, bizonyos szint elérése után a hatáshelyre ismét a vegylet fog kötődni, és az enzimfolyamat újra bekövetkezik. (Pl. →metotrexát) Leghatásosabban a vegylet átmeneti formáihoz hasonló molekulák (tranziton analogs) akadályozzák az enzimműködést.

▪ Átalakulásos gátlás (uncompetitive inhibition) a gátló a vegylet–enzim társulásával kialakuló térkötő helyhez kapcsolódik. Előfordul, hogy a vegylet kapcsolódásra az enzim térszerkezete úgy változik, hogy új térkötő hely keletkezik, gyakorta a hatáshely környékén, és a gátló molekula ide kötődik. Enzim–vegylet–gátlómolekula hármas jön létre, amelyben az enzimfolyamat nem megy végbe (V_max és a K_m is csökken). Ez a gátlás a vegylet töménységének növelésével nem másítható, hiszen a vegylet kötődik, csak az átalakulás akadályozott.

▪ Nem versengő gátlás (non-competitive inhibition) térkötőhelyes enzimek gátlási módja. A gátlómolekula az enzim hatáshelyén kívüli térkötőhelyhez kapcsolódik, de nem változtatja meg a kötőhelyet, a vegylet kapcsolódik. Az enzim–vegylet–gátlómolekula hármasbaan azonban az enzimfolyamat fékeződik (V_max és az átvitelszám csökken, a K_m válozatlan). A gátlásnak ez a formája sem függeszthető fel a vegylet mennyiségének növelésével.

▪ Kevert gátlás (mixed inhibition) a gátló molekula csökkenti a vegylet vegyvonzását, kötődését a hatáshelyhez, valamint az átvitelszámot.

érzelem emotion lelki érzés; tükröződik benne az egyén viszonyulása a valósághoz: bánat, boldogság, félelem, gyűlölet, hangulat, harag, indulat, izgalom, kétségbeesés, szomorúság, szerelem, szeretet.

érzelemértelem az egyén képessége, hogy uralkodjon saját érzelmein, felismerje mások érzelmeit, és így megfelelően tudjon együttműködni.

érzelemértetlenség alexithymia az érzelmek felismerésének, tudatosulásának képtelensége.

érzelemhiány (apathy) közömbösség a lelki érzésekkel szemben.

érzelemszabályozás az érzelmi élmények nagyságának vagy időtartamának változtatására alkalmazott módszerek.

érzelemszabályozatlanság (emotional incontinence) az érzelmi igénybevehetőség fokozott, a beteg nem tud uralkodni érzelmein (pl. indokolatlan sírás, nevetés, kényszersírás). Szellemi leépülés jele.

érzelemsivárság a lelki érzés elmebetegség miatti csökkenése – szellemi leépülés jele.

érzelmi beszűkültség a tudat és a gondolkodás egyfelé irányulása heves érzelmek/indulatok (szerelem, düh, előítélet) hatására.

érzelmi elhanyagoltság emotional neglect a gyermek lelki érzésének elégtelen gondozása.

érzelmi felindultság módosult tudatállapot, amelyben kizökkent a tudat; csökken az ingerek, behatások feldolgozásának rendezettsége.

érzelemi ingatagság emotional lability gyors hangulatváltozásokra való hajlam; amelyek nincsenek arányban a kiváltó hatással.

ösztrogéntöbblet az ellensúlyozatlan ösztrogénhatás és az összösztrogénhatás fogalmának közös elnevezése.

ellensúlyozatlan ösztrogénhatás unopposed estrogen az ösztrogén–progeszteron arány eltolódása az ösztrogén javára. A megfelelő ösztrogén–progeszteron arány a női nemi szervek szabályos működésének letéteményese; eltolódása zavart kelt. Három formáját különböztetjük meg:

▪ Rövid idejű erős ösztrogénhatás. Veszteglőtüsző következménye. A többé-kevésbé szabályosan érett tüsző (Graaf-tüsző) nem reped meg, tovább növekszik (veszteglőtüsző, persistent follicle), és bőséggel képez ösztrogént. Ennek hatására, viszonylag rövid idő alatt a méhnyálkahártya gyorsan nő, jelentősen megvastagszik, túlteng (endometrial hyperplasia).

▪ Tartós gyenge ösztrogénhatás. A tüszőérés zavarának következménye. A tüszők nem érnek meg teljesen, idő előtt visszafejlődnek, ezért nem keletkezik sárgatest. Ilyenkor egyszerre több tüsző érhet különböző mértékben, vagy egyik érését, pusztulását egy másik érése, majd sorvadása követi, és ezek legkülönbözőbb változatai fordulhatnak elő. A tüszők nem termelnek egyszerre sok ösztrogént, sőt kevesebbet, mint a szabályosan érők, de mivel az elváltozás hetekig, hónapokig, sőt éveken keresztül is tarthat, az ösztrogénhatás összeadódik a méhnyálkahártyában.

▪ Kimerült petefészeki ösztrogénhatás*. A változókorban a vérzés megszűnése a petefészkek kimerülésének a következménye: megszűnik a tüszőérés, a tüszőrepedés, a sárgatest képződése. A petefészkek ösztrogénképzése azonban nem áll le; kevés ösztrogén az érésnek induló, de gyorsan elsorvadó tüszőkben még évekig képződhet, többé-kevésbé folyamatosan. Ennek hatására a méhnyálkahártya valamelyest burjánzik, rendszerint szabálytalanná válik. A csekély mértékben növekvő méhnyálkahártya fenntartására elegendő a képződő ösztrogén, és mert lényeges ösztrogéningadozások sincsenek, a méhnyálkahártya nem válik le, nem keletkezik vérzés. A tüszőállomány teljes kimerülésével az ösztrogénképződés is megszűnik, és a méhnyálkahártya visszafejlődik, elsorvad.

összösztrogénhatás (élethossznyi ösztrogénhatás) lifetime estrogen exposure a nő élete folyamán képződött, méhnyálkahártyát érő összes ösztrogénhatás. A hóvérzérzések* számával és az állapotossággal függ össze. A korai serdüléssel és/vagy késői vérzéselmaradással többször van havibaj, összességében sok ösztrogén hat a méhnyálkahártyára. A várandósság alatt nincs méhnyálkahártya, ezért a szülések számával lényegesen kevesebb a méhnyálkahártyát érő összes ösztrogénhatás.

párosítatlan elektron a külső elektronhélyon (vegyértékhéj) pár nélkül keringő elektron; ez vesz részt a vegykötésben. Párosítatlan elektron más elektronhéjon kivételes. Az az atom, amelyikben párosítatlan sajátperdületű elektron van, mágnesezhető (paramagnetic); kölcsönhatásban van a mágneses mezővel.

Az elektron párosítatlanul rendszerint átmenetileg fordul elő (gyök), mert az ilyen atomok hevesen lépnek kölcsönhatásban más atomokkal az elektronpár létrehozására (→szabad gyökök). Rendszerint párosítatlanná válik az elektron a kötések kialakulásakor.

TCGA The Cancer Genome Atlas (→rákgéntár*)

The Cancer Genome Atlas, TCGA (→rákgéntár*)