genetikai betegség genetic disease a DNS-ben keletkező másulásból származó betegség.
Lehet öröklődő, amikor a hiba már a csírasejtben is benne van; és szerzett,
amikor a születést követően alakul ki a DNS-hiba. (→epigenetikai betegség).
genetikai jelleg az egyén sajátosságának, egyedségének (phenotype) a
gének vagy a gének által is meghatározott része. (→jelleg)
genetikai sokalakúság genetic polymorphism az a jelenség, amikor a DNS válzatainak (alleles) –
vagyis valamely kromoszómahelyén lévő bázisnak/bázisoknak – különböző
változatai valamely népességben – megegyezés szerint – az egyedek legalább
1%-ban előfordulnak.
Az 1%-os határ jogosultságát többen vitatják, mert a
változat lehet ritkább is, és nem egyértelmű a genetikai sokalakúság és a
genetikai hiba megkülönböztetésében.
Egy-egy
egyedben nagyon sok DNS-változat fordul elő: két nem rokon egyed közötti
genetikai változatok számát ~3 millióra becsülik.
A bázisváltozat lehet egyetlen bázis, báziskettősök
vagy hosszabb bázissorok változata. Lehetnek a génben – annak különböző
részeiben –, avagy a génen kívül. Ennek alapján megkülönböztetünk egybázisú,
kétbázisú, több-bázisú sokalakúságot.
A genetikai sokalakúság messze nagy többsége
láthatatlan, az egyedségben azok mutatkoznak, amelyek befolyásolják a
fehérjeképződést; ilyenek lehetnek pl. a génekben, a szabályozó elemekben lévő
bázisváltozatok, illetve azok, amelyek közvetve (pl. a fehérjék módosulásaiban)
befolyásolják a fehérjéket.
egybázisú (egynukleotidos) sokalakúság single nucleotide polymorphism, SNP (angol kiejtése: snip). Egyetlen bázis cserélődéséből
keletkező DNS-változat. Ez azt jelenti, hogy a két válzat (pl. génválzat)
bázissorának egyi bázispárja különbözik.
A báziscsere lehet azonos
(synonymous) és nem azonos (non-synonymous). Az előzőben két purin, illetőleg két pirimidin cserélődik egymással, az
utóbbiban purin–pirimidin csere megy vég be. A génekben lévő purin–pirimidin
csere rendszerint megváltoztatja a keletkező fehérje aminosav-összetételét, az
azonos formájú változatok cseréje általában nem. Azokat az agynukleotidos
sokalakúságokatt, amelyek megváltoztatják az aminosavsort, aminosavcserélő
egybázisú sokalakúságnak* (non-synonymous single nucleotide polymorphisms,
nsSNPs) nevezzük.
Az egynukleotidos sokalakúság a DNS bármely részén
előfordulhat: a gének kódoló (~1%) és a nem kódoló részeiben, valamint a gének
között.
▪ A génekben lévő SNP-k zöme nem változtatja meg az
aminosavak összetételét. Még a képezőben lévő egynukleotidos csere sem jár
törvényszerűen aminosav-változással, Ennek az a magyarázata, hogy az emberi
DNS-ben 64 bázishármas kódol 20 aminosavat, azaz egy-egy aminosavat több
bázishármas is képezhet (bázishármastöbblet). (→bázishármas)
▪ A kódoló és az átírást befolyásoló bázisokban lévők megváltoztathatják
a gén kifejeződését, a fehérjék aminosavainak összetételét, a fehérjék közötti
kölcsönhatásokat, előidézhetnek fehérjeátalakulásokat, hatással lehetnek a
sejtműködésre, megnyilvánulhatnak az egyedségben*; például betegséget
okozhatnak.
▪ A DNS más részeiben előfordulók rendszerint közömbös
változatok, ám ezek között is lehetnek az egyedségre hatók, például betegségre
hajlamosítók, vagy éppen a betegség kialakulását gátlók. A nem kódoló bázisok
egynukleotidos sokalakúságának azt a formáját, amely befolyásolja a fehérjéket,
kifejeződő egynukleotidos sokalakuságnak (expression SNP) nevezzük.
A DNS-ben ~10 millió egybázisú változat van; 100-300
bázisonként fordul elő. A genetikai sokalakúság ~90%-át ezek teszik ki,
legtöbbször (háromból két esetben) a citozin cserélődik timinre.
Egy-egy génnek sokféle, akár 8–10
egynukleotidos változata is ismert; előfordulásuk eltérő a különböző
népességekben; jellemzője lehet valamely népcsoportnak.
Az SNP-k meglehetősen állandók,
megmaradnak nemzedékről nemzedékre, ezért népességi tanulmányokban jól
követhetők, nagyon alkalmasak genetikai összefüggések tisztázására, pl. a genom
betegségekkel összefüggő térképezésére, betegségre hajlamosító báziseltérésekre,
genetikai jelleg meghatározására stb.
több-bázisú (többnukleotidos)
sokalakúság nagyon sékféle lehet;
jellegzetes pl. az ismétlet-sokalakúdág, a TATA-doboz sokalakúsága stb.