jelzés* signal a biológiában irányító jelet jelent, köznapi szóhasználatban jeladás értelmű is. Az élő szervezet szabályozása a kölcsönhatások eredménye, a kölcsönhatások ugyanis jelzésekkel valósulnak meg, azaz jelzéses szabályozással. A sejteket a jelzések „végtelen” rendszere hálózza be, működteti és hangolja össze a tevékenységüket. Jelzés a sejten belül is folyton keletkezik; ezek a szokványos jelközvetítő szakaszokon mennek végbe. Pl. DNS-hibák javítása.

előrejelzés prediction valaminek (betegségnek, kimenetelnek, jó- vagy rosszindulatúságnak stb.) valószínűsítése különböző jelekből, számításokból stb.

előrejelzési érték predictive value, PV valamilyen vizsgálat/szűrés eredménye alapján számszerűsített valószínűség: a számszerűsített érték milyen valószínűséggel tükrözi a valós állapotot.

pozitív előrejelzési érték positive predictive value, PPV annak valószínűsége, hogy a pozitív vizsgálat/szűrés eredménye valóban betegséget tükröz, pl. pozitív szűrési eredmény a betegséget. Más elnevezés: positive posttest probability.

negatív előrejelzési érték negative predictive value, NPV annak valószínűsége, hogy a negatív vizsgálat/szűrés eredménye mögött valóban nincs betegség, pl. a negatív szűrési eredményű személy nem beteg. Más elnevezés: negative posttest probability.

előrejelzési mutató predictive index több tényező valamilyen számítása szerint kapott, valamit valószínűsítő szám/százalék (→RIMI, ROMA…)

előrejelzési valószínűség predictive probability, PP az előrejelzési mutató alapján számolt valószínűsítés.

jelzésadás* signaling valamely sejt által kiadott jelzés; lehet közvetlen (a jelzés [jelátadó] a sejt felszínén van) vagy közvetett (a sejt molekulát [jelvivőt] bocsát ki a környezetébe).

jelzésberekesztés* a jelzésfolyamat megállítása.

jelzéseljuttatás* a jelzésfolyamat sejttől–sejtig terjedő része, vagyis a jelzést adó sejttől a jelzést fogadó sejtig terjed. Három formája van: a jelvitel (a jelzés a szérumban szállítódik), a jelterjesztés (a jelzés a sejtközi állományban terjed) és a jelátadás (a két sejt közvetlen kapcsolatával jön létre). (→jelátadás, jelterjesztés, jelvitel)

jelzésfolyamat* a jelzés keletkezésétől a jelzés végrehajtásáig terjedő történések összessége. Veleje: a jelzés, pl. külső vagy belső vegyi, fizikai inger, vegyfolyamattá alakul, amely végül sejtválaszt hoz létre, rendszerint valamilyen molekula képződéséhez vezet. A jelzésadásból, jelzéseljuttatásból és a jelzésvégrehajtásból tevődik össze, vagyis a három történés együttes neve. (→jelzésadás, jelzéseljuttatás, jelzésvégrehajtás)

jelzéskapcsolat* jelzésekkel megvalósuló kapcsolat. A biológiában lehet sejtek közötti és lehet a sejten belüli, akár a sejtszervecskék közötti kapcsolat. Lehet közvetlen (a jelzéskapcsolatban részt vevők érintkeznek egymással) és közvetett (köztes molekulákkal megvalósuló).

jelzéspálya* a jelzésfolyamat útvonala, az a molekularendszere, amely megvalósítja a jelzésfolyamatot; azaz a jelzésadást, a jelzéseljuttatást és a jelzésvégrehajtást; a sejtválaszig tart.

jelzésvégrehajtás* a jelzés sejtszakasza. A jelátjutással vagy jelátvitellel sejtbe jutó jelzést legtöbbször jelközvetítők sorozata továbbítja, amíg végrehajtó molekula* képződik vagy tevősödik. A végrehajtó molekula viszi a jelzést a DNS-hez, ritkán az RNS-hez is; ez váltja ki a sejtválaszt. A végrehajtó molekula kevés kivétellel átírásfehérje, de lehet pl. a DNS szerkezetét módosító enzim is. A jelzésvégrehajtásnak tehát két része van: a jelközvetítés és a sejtválasz kiváltása.

autocrine signaling (autokrin jelzés) sajátsejtes jelterjedés. (→jelterjedés)

jelterjedés* a sejtközi állományban végbemenő jelzés. Két formája van: a közelsejtes és a sajátsejtes jelzés.

közelsejtes jelterjedés^LM paracrine signaling (parakrin jelzés) A sejt által kibocsátott jelmolekula a sejtközi térben marad, és jut el egy közeli sejt jelfogójához. A véráramba nem kerül, csupán a sejtközi állományban tesz meg rövid utat, μm nagyságú távolságot. Ilyen pl. az FGF (fibroblast growth factor), amely meghatározó többek közt az idegrendszeri jelátadásokban.

sajátsejtes jelterjedés autocrine signaling (autokrin jelzés) a jeladó sejtre való jelszállítás: a jeladó és a fogadó sejt ugyanaz. Egyazon sejt felszínén fejeződik ki a jelvivő és a jelfogó is: a sejt kibocsátja a jelmolekulát a sejtközi térbe, amely azonnal kötődik a saját jelfogójához (azonos célsejt). Kivált a sejtek között ritkán előforduló pozitív visszacsatolási folyamatokat jellemzi; ilyen a sejt-elkülönüléskor azonos irányba fejlődő sejtcsoportok összehangolásának szabályozási módja is.

közelsejtes jelterjedés^LM paracrine signaling (parakrin jelzés) (→jelterjedés)

paracrine signaling (parakrin jelzés) közelsejtes jelterjedés (→jelterjedés)

sajátsejtes jelterjedés autocrine signaling (autokrin jelzés) (→jelterjedés)

SRP (signal recognition particle) jelzésfelismerő szemcse* törzsökös ribonuklein-fehérje, amely a sejtplazmában képződő, de hajtákolásra a plazmahálózatba viendő polipeptideket (együt a ribofordaccsal) szállítja plazmahálózat hártyájához. Felismeri a ribofordacsban átfordítódó polipeptid első 20–30 aminosavát tartalmazó jelzéssorát* (ez jelzi, hogy a polipeptidnek a plazmahálózatba kell kerülnie), és kötődik hozzá. Felfüggeszti a polipeptid képződést, amíg kapcsolódik a plazmahálózat hártyáján lévő jelfogójához, majd összeköti a jelzéssort a hártyán lévő, áteresztő rést képző (hydrophilic membrane pore) állványfehérje-együttessel (translocon). (→fehérjeképződés, plazmahálózat, ribofordacs, RNS)

szignál →jelzés