kör, körív, körvonal zárt görbével (önmagába visszatérő görbe vonal, körvonal) határolt síkalakzat, melyben a görbe minden pontja a kör középpontjától egyenlő távolságban van. A kör középpontja és kerülete közti terület a körlemez. A középpont és a körkerület távolsága a kör sugara (radius, r). A kör két átellenes pontját összekötő egyenes az átmérő (diameter, d), egyéb pontjait összekötő egyenes pedig a húr. A körív a kör kerületének (a körvonalnak) egy szakasza; nagyságát két sugár adja meg. A két sugár által közrefogott terület a körcikk (az ábrán a zöld terület). A kör kerülete (k) 2π × r, ahol a π valós szám, a kör kerületének és átmérőjének hányadosa = k / d; minden körnél azonos érték. A körív egyenesen arányos a központi szögével, minél nagyobb a szög, annál nagyobb a körív. A teljes szöghöz (360°) 2π, az egyenesszöghöz (180°) egy π ívhossz tartozik. A központi szög (jele: θ) csúcsa a kör középpontja, két befogója a kör sugara (r), az átfogója a körív (L). A kört két ponton átszelő egyenes a szelő. A körrel egy ponton érintkező egyenes az érintő. (Az ábrát Teleki Katalin készítette.)

citrát-kör (Krebs-kör, Szent-Györgyi–Krebs-kör, citromsavkör) tricarboxylic acid (TCA) cycle a sejtlégzés harmadik szakasza (→sejtlégzés), energiatermelő körfolyamat, amely az anyagcsere-folyamatok sokaságában vesz részt, az energiatermecs alapállományában megy végbe. Lévén körfolyamat, nincs kezdete, sem vége; különböző molekulák más-más pontjain kapcsolódhatnak bele. Talán az acetil-koenzim-A (acetil-KoA) társulás a leggyakoribb, amely a 4 szénatomos oxálacetáthoz (oxálecetsav) csatlakozik. A 2 szénatomos acetát kötődik az oxálacetáthoz, és 6 szénatomos citrát keletkezik a citrát-szintetáz közreműködésével; a KoA szabaddá válik, újrahasznosul.

A következő lépésben a citrát elektronleadással átalakul (izocitráton keresztül) az 5 szénatomos α-ketoglutaráttá és CO₂-vé; az elektront a NAD⁺ veszi fel, NADH +H⁺ keletkezik. Az α-ketoglutarátból a 4 szénatomos szukcinil-KoA képződik, KoA kötődésével. Ez szintén elektronleadással jár, itt is NADH + H⁺ jön létre és CO₂ szabadul fel.

A további vegyületek a körben mind négy szénatomosak. A szukcinil-KoA szukcináttá alakul; a KoA leválik és energia szabadul fel, amely elegendő a GDP foszforilezéséhez, GTP-vé alakításához.

A szukcinátból két elektron leadásával fumarát lesz, az elektronokat a FAD veszi fel, FADH₂ keletkezik.

A fumarátból malát lesz, a malátból pedig oxálacetát, és ezzel zárul a kör. A szukcinil-KoA – oxálacetát szakasz egyes lépései visszafordíthatók, a többi nem. A citrát-kör egésze megfordíthatatlan.

A citrát-kör végeredményben a piruvátból származó két szénatomos acetilcsoport bontása elektronelvonással úgy, hogy mind a két szénatom CO₂-vé alakul; a szükséges oxigént vízmolekulából nyeri, a hidrogénjeit a NAD⁺ és a FAD veszi fel. A folyamat tiszta mérlege: az energiatermecs alapállományában lévő oxálacetáthoz több lépésben, köztes termékeken keresztül hozzáadjuk a következőket: acetil-KoA + 3 NAD⁺ + FAD + GDP + P_i. Visszanyerődik a KoA, keletkezik két molekula CO₂, valamint 3 NADH+H⁺, 1 FADH₂ és 1 GTP. A 3NADH+H⁺ körülbelül kilenc, a FADH₂ pedig két ATP létrejöttéhez szükséges energiát hordoz.

A citrát-kör azonban nemcsak a sejtlégzésben vesz részt, hanem az anyagcsere-folyamatok zömében:

▪ Aminosavak lebontásában és újrahasznosításában cukorforrásként. 18-féle aminosavból keletkezhet glükóz, kizárólagosan a citrát-körön keresztül. Néhány (Ala, Gly, Ser, Cys, Thr, Trp) piruvátra bomlik, majd oxálacetáttá alakul. A Glu, Gln, Arg, His, Pro α-ketogluterátra, a Met, Ile, Val, Thr szukcinil-KoA-ra, az Asp, Asn, Phe, Tyr fumarátra vagy oxálacetátra (Asp, Asn) bomlik. Ezekből a molekulákból pedig szükség esetén megfelelő enzimek glükózt tudnak létrehozni. Ennek az éhezés állapotában van nagy jelentősége, mert ekkor a fehérjékből származó aminosavak a vér által a sejtekhez szállított megfelelő mennyiségű cukor forrásai.

A néhány aminosavból keletkező piruvát a glükóz bontásából keletkező piruváttal egyezően be is juthat a citrát-körbe, ahol az ismertetett módon energia szabadulhat fel belőlük.

▪ A zsírsavak energiájának kinyerésében. A zsírsavak lebontásából acetil-KoA keletkezik, ez pedig szintén a citrát-körön keresztül járul hozzá az ATP képződéséhez.

▪ Felépítő folyamatokban. Ezekben a citrát-körből kilépő molekulák vesznek részt, pl. a zsírsavak felépítésében a citrát, aminosavak keletkezésében az α-ketogluterát, a porfirinváz kialakításában a szukcinil-KoA.

DNS-kettőződés és a sejtkör A kettőződés az S-szakaszban megy végbe, 6–8 óra alatt. Előkészítése azonban már a sejtosztódás végén az M-szakaszban és a G₁-szakaszban elkezdődik a kettőződési előössztes kialakulásával.

körforgás, keringés orbital angular momentum a test körpályán való mozgása; a test egy másik test (középtömeg*) körül mozog, például a Föld keringése a Nap körül. Olyan egyenes irányú mozgás, amely minden pillanatban változtatja az irányát, vagyis a középtömeggel szöget bezáró kerületi mozgás. Ugyanolyan erő hozza létre, mint az egyenes irányú mozgást. A keringő test azért nem halad egyenes pályán, mert egy másik test nem engedi, hogy eltávolodjék, például a tömegvonzás miatt. Ha megszűnik a középtömeghez rögzítő erő, a test a körpályára érintőleges egyenes mentén elrepül.

▪ A keringő test pályája kör. A középtömegtől a keringő testhez húzott sugár a vezérsugár; a test elmozdulásával a vezérsugár is elfordul. Azt a körívszakaszt, amelyet a test megtesz, ívnek nevezzük. Jele: i.

▪ A keringési idő egy kör megtételéhez szükséges idő. Jele: T. Mértékegységes: s (másodperc).

▪ A fordulatszám a keringő test által időegység alatt megtett körök száma. Jele: n. Mértékegysége. 1/s.

Egyenletes a körforgás, ha a test egységnyi idő alatt mindig egyforma nagyságú körívet tesz meg.

környezet surroundings (→rendszer, vegyfolyamat)

méhnyaktükör fénykibocsátó és nagyító rendszer, amelynek segítségével az élő szövet, a test egyes részeinek nagyított képét látjuk. A legtöbb kolposzkóp 5–25-szörös nagyításra képes, egyesek akár negyvenszeresre is, mások csak egyfélére; rendszerint tizenhatszorosra.

rendszer, környezet system, surroundings természettudományi fogalmak. A rendszer a világ (az anyagi valóság) vélt vagy valós határfelülettel elkülönített része, amelyet magunk választunk ki. Ilyen értelemben számtalan rendszer lehet, fizikai, vegyi és biológiai rendszerek sokasága. Például kémcsőben lévő folyadék, terem és tartozékai, vagy akár a Föld légköre, avagy gáz a léggömbben rendszer (a gáz eloszlásának, mozgásának és a léggömb falának a rendszere). Ami a rendszeren kívül van, az a környezet (surroundings). Vegyi rendszer például a vegyi anyagok keveréke, környezete az edényzet és minden más körülötte. Biológiai rendszer például a nyirokkeringés, az immunsejtek rendszere, környezete a szervezet többi része. Elemi biológiai rendszer a sejt; környezete a sejtkörüli állomány.

A rendszert állapotjellemzőkkel írjuk le, mint hőmérséklet (T), nyomás (p), térfogat (V), anyagmennyiség (n) stb. Ennek alapján lehet állandó nyomású (izobar), állandó hőmérsékletű (izoterm) és állandó térfogatú (izochor).

A rendszer és a környezet kölcsönhatása szerint háromféle rendszert különböztetünk meg: elszigetelt, zárt és nyílt rendszert.

▪ Elszigetelt a rendszer, ha a határfelületén sem anyag, sem energia nem léphet át. Tehát a rendszerrel energiát sem közölhetünk, és nem is vonhatunk el.

▪ A zárt rendszer határfelületén energia átléphet, de anyag nem. Tehát energiát cserélhet a környezetével, például melegítjük. A zárt rendszer lehet állandó és változó térfogatú. Állandó például egy lezárt kémcső; térfogata nem változik. A dugattyús henger térfogata változik, függően a dugattyú állásától.

▪ A nyílt rendszer határfelületén az anyag is átléphet, nem csak az energia. Ilyen például egy folyadékot tartalmazó nyitott kémcső. Adhatunk hozzá vagy kiönthetünk belőle folyadékot. Melegítéssel pedig energiaváltozást idézünk elő.

A biológiai rendszerek nyílt rendszerek.

A kölcsönhatást a rendszer fala határozza meg, például a hő szempontjából a fal lehet hőszigetelő (adiabatikus) – ilyen az elszigetelt rendszer fala; féligáteresztő (szemipermeábilis) vagy éppen hővezető.

A rendszereket csoportosíthatjuk a rendszer mérhető tulajdonságainak térbeli eloszlása szerint is:

▪ Egynemű rendszer homogeneous system (homogén rendszer): mérhető tulajdonságai (állapotjellemzői) minden ponton egyformák. Például egy jól elegyített oldat – hőmérséklete, nyomása stb. minden részében azonos.

▪ Egyenetlen rendszer nonhomogeneous system (inhomogén rendszer): mérhető tulajdonságai folyamatoson, lépésről lépésre változnak. Például ha egy fémdarabot melegítünk, annak hőmérséklete folyamatosan nő, nem ugrásszerűen változik.

▪ Egyveleg rendszer heterogeneous system (heterogén rendszer): mérhető tulajdonságai ugrásszerűen változnak. Például olvadó jég, amely az olvadása egy pontján folyadékká (víz) alakul, állapota ugrásszerűen változik. Egyveleg, mert szilárd és folyékony összetevői is vannak.

rendszerállapot* system state, thermodinamic state a rendszer mérhető fizikai tulajdonságainak összessége egy adott pillanatban. Függetlenül attól, hogy az állapot miként alakult ki.

rendszeregyensúly* system equilibrium a rendszert alkotó részecskék egyenletes eloszlása. Az állapothatározók egyike sem változik.

vegytani rendszer, környezet chemical system, surroundings. A vegytani rendszer (system) a vegyfolyamatban részt vevő molekulák összessége, minden más a környezet (surroundings). (→rendszer, környezet)

népességvizsgálat population study, population based study valamilyen csoport (pl. bennszülöttek, magyarok) vizsgálata; olyan személyeket vizsgál, akiknek fő jellegzetességei (kor, nem, betegség stb.) egyeznek. A jellegzetességek összegyűjtésével állapít meg irányvonalakat azonos állandó vagy változó mennyiségek szerint.

kiterjedt népességvizsgálat large scale population based study népességvizsgálat; valamely népesség zömét/egészét felölelő vizsgálat.

visszatekintő kiterjedt népességvizsgálat retrospective large scale population based study megtörtént adatok feldolgozásával a népesség zömében/egészében végzett vizsgálódás.

környezetvizsgálat ecological study (geographic study, correlation study) környezeti tényezőket vizsgál feltételezések bizonyítására, például a méhtestrák előfordulását veti össze a népesség táplálkozási szokásaival, keresve a kettő közötti összefüggést.

népességcsoport-vizsgálat population-based cohort study népességi csoportokat vizsgál; a személyeket együtt, nem pedig külön-külön.

visszatekintő népességcsoport-vizsgálat population-based retrospective cohort study már meglévő adatok népességi csoportok szerinti elemzése visszamenőleg.

szemléléses vizsgálat observational study (non interventional observational study) valamely népességben valamilyen módon kiválasztott személyeket tanulmányoz anélkül, hogy beavatkozna a sorsukba, például kezelné őket. Kiválaszt és megfigyel bizonyos betegségben szenvedőket, ez a betegségcsoport, és olyanokat, akiknek nincs az a betegségük. Az utóbbi az ellenőrző csoport, az ún. „egészségesek” csoportja. Több formája van:

elemző tanulmány analytic study a megfigyelés egyedekre terjed ki, a kiválasztott egyedek körülményeit tanulmányozza, például a kórok, kockázati tényezők stb. szempontjából.

esetsorozat vizsgálat case series study érdekes, különleges esetek tanulmányozása, számösszevetési értékelés nélkül.

keresztmetszeti vizsgálat cross sectional study egyfajta betegségben szenvedők különböző csoportjait vizsgálja a jelen helyzet szerint, például akiknél a betegség kezdődik vagy 5, 10 stb. éve fennáll.

leíró tanulmány descriptrive study a megfigyelés összesített adatokra (aggregated data) épül, például időskori méhtestrákok előfordulása. A vizsgálat népességi szintről tájékoztat, például összeveti a német és az angol népességben előforduló időskori méhtestrák eseteit.

valóhelyzet-vizsgálat real word study valamely készítmény, kezelés stb. vizsgálata válogatás nélküli népességben.

bionomics →környezettan

cell cycle inhibitor →sejtkörgátló

enantiomer tükörképi (térközponti) azonmás (→téralakzati azonmások)

linea vonal ■ linea arcuata félkörvonal (→medencecsont/csípőcsont) ■ linea iliopectinea (→medencecsont) ■ linea terminalis határvonal (→medencecsont) ■ lineae transversae harántélek (→medencecsont/keresztcsont)

perivitelline space →sejthártyaköri térség

sejthártyaköri térség*^MA perivitelline space (perivitellinális térség) a megtermékenyítés folyamán a petesejt hártyája és a fénylő burok között kialakuló térség neve. A petesejt sejtplazmájába jutó ondósejt jeleket küld; ezek hatására a petesejt kérgi szemcséi (cortical granules) kiürülnek a sejthártyaköri térségbe. A kérgi szemcsékből felszabaduló enzimek úgy módosítják a fénylő burkot, hogy azon több ondósejt nem tud áthatolni.