súly, súlyerő a tömegre kifejtett nehézségi erő, az az erőhatás, amely az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. Másként: a súly azonos a tartóerő nagyságával. Jele: Q. Mértéke: m × g (m tömeg, g nehézségi gyorsulás = 9,81 m/s²). Mértékegysége a newton (N).

A súly nagysága változó mennyiség, mert függ a nehézségi erőtől. Például: 10 kg tömegű test súlya a Földön 9,8 m/s² × 10 = 98 m/s², amely 98 newtonnak felel meg (98 N). A Holdon ennek csak tizede lenne, mert a Holdon a nehézségi erő tizede a földi nehézségi erőnek, a tömege azonban azonos.

A köznyelvi szóhasználat gyakran súlyt mond tömeg helyett. Ennek az alapja az, hogy a Föld közelében a tömegvonzás nagyjából mindenütt egyforma, így a kettő értéke is körülbelül egyenlő. A fizikában elkülönül a kettő, a súly erő, ezért mondjuk súlyerőnek, amelynek nagysága változó, függ a körülményektől. A tömeg anyagtulajdonság, az ellenállás mértékének kifejezője. Mindig változatlan és megmarad.

állapotegyensúly system equilibrium a rendszert alkotó részecskék egyenletes eloszlása. Az állapotjellemzők egyike sem változik. (→állapotjellemző, rendszer)

folyadékfajsúly specific gravity of liquid, SG a folyadék sűrűségének és a víz sűrűségének hányadosa, SG (fajsúly) = folyadék P / víz P (ρ sűrűség). Az egynél kisebb (SG <1) fajsúlyú tárgy lebeg a vízen, az egynél nagyobb (SG >1) fajsúlyú elsüllyed.

súlytalanság a testnek az az állapota, amikor nincs alátámasztva vagy felfüggesztve, szabadon esik. Másképpen: olyan állapot, amikor csak nehézségi erő hat a testre. A szabadesés és a súlytalanság azonos fogalmak.

testsúly hétköznapi és orvosi értelmezésben is a testünk tömege kg-ban kifejezve. Megállapításánál a nehézségi erőt szokásosan nem vesszük figyelembe; esetleg akkor számíthat, ha nagyon távoli szélességi fokon mért súlyokat vetünk össze. Ennek a hazai gyakorlatban nincs jelentősége. Szabvány mérlegekkel mérjük. (→súly, súlyerő)

rendszer, környezet system, surroundings természettudományi fogalmak. A rendszer a világ (az anyagi valóság) vélt vagy valós határfelülettel elkülönített része, amelyet magunk választunk ki. Ilyen értelemben számtalan rendszer lehet, fizikai, vegyi és biológiai rendszerek sokasága. Például kémcsőben lévő folyadék, terem és tartozékai, vagy akár a Föld légköre, avagy gáz a léggömbben rendszer (a gáz eloszlásának, mozgásának és a léggömb falának a rendszere). Ami a rendszeren kívül van, az a környezet (surroundings). Vegyi rendszer például a vegyi anyagok keveréke, környezete az edényzet és minden más körülötte. Biológiai rendszer például a nyirokkeringés, az immunsejtek rendszere, környezete a szervezet többi része. Elemi biológiai rendszer a sejt; környezete a sejtkörüli állomány.

A rendszert állapotjellemzőkkel írjuk le, mint hőmérséklet (T), nyomás (p), térfogat (V), anyagmennyiség (n) stb. Ennek alapján lehet állandó nyomású (izobar), állandó hőmérsékletű (izoterm) és állandó térfogatú (izochor).

A rendszer és a környezet kölcsönhatása szerint háromféle rendszert különböztetünk meg: elszigetelt, zárt és nyílt rendszert.

▪ Elszigetelt a rendszer, ha a határfelületén sem anyag, sem energia nem léphet át. Tehát a rendszerrel energiát sem közölhetünk, és nem is vonhatunk el.

▪ A zárt rendszer határfelületén energia átléphet, de anyag nem. Tehát energiát cserélhet a környezetével, például melegítjük. A zárt rendszer lehet állandó és változó térfogatú. Állandó például egy lezárt kémcső; térfogata nem változik. A dugattyús henger térfogata változik, függően a dugattyú állásától.

▪ A nyílt rendszer határfelületén az anyag is átléphet, nem csak az energia. Ilyen például egy folyadékot tartalmazó nyitott kémcső. Adhatunk hozzá vagy kiönthetünk belőle folyadékot. Melegítéssel pedig energiaváltozást idézünk elő.

A biológiai rendszerek nyílt rendszerek.

A kölcsönhatást a rendszer fala határozza meg, például a hő szempontjából a fal lehet hőszigetelő (adiabatikus) – ilyen az elszigetelt rendszer fala; féligáteresztő (szemipermeábilis) vagy éppen hővezető.

A rendszereket csoportosíthatjuk a rendszer mérhető tulajdonságainak térbeli eloszlása szerint is:

▪ Egynemű rendszer homogeneous system (homogén rendszer): mérhető tulajdonságai (állapotjellemzői) minden ponton egyformák. Például egy jól elegyített oldat – hőmérséklete, nyomása stb. minden részében azonos.

▪ Egyenetlen rendszer nonhomogeneous system (inhomogén rendszer): mérhető tulajdonságai folyamatoson, lépésről lépésre változnak. Például ha egy fémdarabot melegítünk, annak hőmérséklete folyamatosan nő, nem ugrásszerűen változik.

▪ Egyveleg rendszer heterogeneous system (heterogén rendszer): mérhető tulajdonságai ugrásszerűen változnak. Például olvadó jég, amely az olvadása egy pontján folyadékká (víz) alakul, állapota ugrásszerűen változik. Egyveleg, mert szilárd és folyékony összetevői is vannak.

rendszerállapot* system state, thermodinamic state a rendszer mérhető fizikai tulajdonságainak összessége egy adott pillanatban. Függetlenül attól, hogy az állapot miként alakult ki.

rendszeregyensúly* system equilibrium a rendszert alkotó részecskék egyenletes eloszlása. Az állapothatározók egyike sem változik.

dinamikus sejtbiológiai szóhasználatunkban azt jelenti, hogy állandóan tevékeny, változtatja működését a sejt igényei szerint, vagyis a sejtigény szerint tevékeny. Nyugalmi állapota, ha van, vajmi kevés. Ha egyszer tevősödött, magát viszi tovább.

Használatos még: a dinamikus egyensúly (dynamic equilibrium) kifejezés. Ez az az állapot, amelyben valamely megfordítható folyamat oda- és visszaalakulási sebessége azonos. Az oda-vissza alakulás a molekulák szintjén történik, szabad szemmel semmi nem látható.

Megjegyzés a magyarításhoz. A magyar megfelelő megtaláláshoz először a szószerinti jelentésekben keresgélünk, például „folyamatosan változó”, „sejtszerinti igényű”, de ezek hosszúak. A működik, tevékeny azt jelenti, hogy éppen tesz valamit, de azt nem, hogy azt állandóan végzi. A működőképes pedig arra utal, hogy valamit el tud végezni. Más irányba kell elindulni, keresni rövid magyar szót. A biológiában használjuk a tevősít igét az aktivált helyettesítő szóként – nincs benne a szótárban. Találó. tökéletesen megfelel (3 szótag mindkettő) és magyar. Ha valami aktivál, akkor bekapcsol, és a molekula végzi a munkáját, amíg ki nem kapcsolják. A bekapcsolt (aktivált) tehát folyvást tevékenykedik. ebből adódik, hogy a tevősít jelzővé alakított formája megfelelő lehet. Ezért: dinamikus →tevős.

hőegyensúly-állapot thermal equilibrium azt jelenti, hogy két rendszer között nincs hőenergia-átadás. Miután a hőenergia mindig átadódik a melegebből a hidegebbe, hőegyensúly-állapot két rendszer között csak akkor jöhet létre, ha a két rendszer sokáig kapcsolatban van egymással, a hőmérsékletük azonos. Hasonlóan, rendszeren belül is akkor jön létre a hőegyensúly-állapot, amikor a hőmérséklet a rendszer egészében egyforma, nincs hőenergia-áramlás.

ösztrogéntöbblet az ellensúlyozatlan ösztrogénhatás és az összösztrogénhatás fogalmának közös elnevezése.

ellensúlyozatlan ösztrogénhatás unopposed estrogen az ösztrogén–progeszteron arány eltolódása az ösztrogén javára. A megfelelő ösztrogén–progeszteron arány a női nemi szervek szabályos működésének letéteményese; eltolódása zavart kelt. Három formáját különböztetjük meg:

▪ Rövid idejű erős ösztrogénhatás. Veszteglőtüsző következménye. A többé-kevésbé szabályosan érett tüsző (Graaf-tüsző) nem reped meg, tovább növekszik (veszteglőtüsző, persistent follicle), és bőséggel képez ösztrogént. Ennek hatására, viszonylag rövid idő alatt a méhnyálkahártya gyorsan nő, jelentősen megvastagszik, túlteng (endometrial hyperplasia).

▪ Tartós gyenge ösztrogénhatás. A tüszőérés zavarának következménye. A tüszők nem érnek meg teljesen, idő előtt visszafejlődnek, ezért nem keletkezik sárgatest. Ilyenkor egyszerre több tüsző érhet különböző mértékben, vagy egyik érését, pusztulását egy másik érése, majd sorvadása követi, és ezek legkülönbözőbb változatai fordulhatnak elő. A tüszők nem termelnek egyszerre sok ösztrogént, sőt kevesebbet, mint a szabályosan érők, de mivel az elváltozás hetekig, hónapokig, sőt éveken keresztül is tarthat, az ösztrogénhatás összeadódik a méhnyálkahártyában.

▪ Kimerült petefészeki ösztrogénhatás*. A változókorban a vérzés megszűnése a petefészkek kimerülésének a következménye: megszűnik a tüszőérés, a tüszőrepedés, a sárgatest képződése. A petefészkek ösztrogénképzése azonban nem áll le; kevés ösztrogén az érésnek induló, de gyorsan elsorvadó tüszőkben még évekig képződhet, többé-kevésbé folyamatosan. Ennek hatására a méhnyálkahártya valamelyest burjánzik, rendszerint szabálytalanná válik. A csekély mértékben növekvő méhnyálkahártya fenntartására elegendő a képződő ösztrogén, és mert lényeges ösztrogéningadozások sincsenek, a méhnyálkahártya nem válik le, nem keletkezik vérzés. A tüszőállomány teljes kimerülésével az ösztrogénképződés is megszűnik, és a méhnyálkahártya visszafejlődik, elsorvad.

összösztrogénhatás (élethossznyi ösztrogénhatás) lifetime estrogen exposure a nő élete folyamán képződött, méhnyálkahártyát érő összes ösztrogénhatás. A hóvérzérzések* számával és az állapotossággal függ össze. A korai serdüléssel és/vagy késői vérzéselmaradással többször van havibaj, összességében sok ösztrogén hat a méhnyálkahártyára. A várandósság alatt nincs méhnyálkahártya, ezért a szülések számával lényegesen kevesebb a méhnyálkahártyát érő összes ösztrogénhatás.

testsúlymérés legmegfelelőbb módja orvosi szempontból az, ha reggel, étkezés előtt, vizelés és lehetőleg székelés után mérjük; legfeljebb a fehérnemű viselése megengedett. Lényeges, hogy összehasonlításoknál ugyanolyan körülmények között végezzük a mérést. A mérés körülményeitől függően 1-2 kg. eltérés is előfordulhat, de ennek nincs komoly gyakorlati jelentősége. A tudományos felméréseknél lényeges az előírásos mérés betartása.

thermal, thermo- (termal-, termo-) ■ thermal convection hőáramlás (→hőátadás) ■ thermal equilibrium →hőegyensúly-állapot ■ thermal energy →hőenergia ■ thermal radiation hősugárzás (→hőátadás) ■ thermodynamics (termodinamika) →hőtan ■ thermodynamic laws hőtani törvények (→hőtan) ■ thermodynamic universe hőtani mindenség (→hőtan)