képsejtmag nucleus nukleusz a sejt maghártyával által határolt része, a sejtműködés irányítója, a genetikai üzenetet tárolja. Kromatinból és a magállományból tevődik össze; zömét a kromatin, vagyis a fehérjékbe csomagolt DNS alkotja. A magállomány egyéb, DNS-hez nem kötődő fehérjék tömegét és RNS-eket is tartalmaz. Az elektronmikroszkópos felvételen sejtmag látható a maghártyához tapadt magvacskával. (Oláh Imre felvétele.)

A kromatin a sejtmagban laza (euchromatin) és tömörödött (heterochromatin) formájában található, az utóbbiak sötéten festődnek. Helyzetük, mennyiségük változik, függően a génkifejeződés mértékétől az adott sejtállapotban. A nyugalmi sejtmagban a kromatinkötegek elkülönülő területeket hoznak létre, amelyek különböző kromoszómákat, kromoszómarészeket tartalmaznak (kromoszómaterületek). Ezek jól láthatók fénymikroszkóppal; a sejtmag jellegzetes képződményei. A kromoszómaterületekben található kromatin-hurkok egymással és a szomszédos kromoszómaterületek hurkaival is összekapcsoltak.

A sejtmag alakja sokféle lehet, többnyire követi a sejt alakját. Lehet gömbölyű, lapos, hosszúkás, karéjozott, vese, orsó, pálcika stb. alakú. Nagysága a magtevékenységtől függ: a tevékeny magokban a kromatin fellazult, ezért a magok nagyok. A kevéssé tevékeny magok rendre zsugorodottak. A zsugorodott sejtmagot (picnotic nucleus) a tömörített kromatin uralja. A tömörödött kromatin általában a mag széli, maghártyához közeli részein található, hidakat képez a maghártyai rácsrostozattal. A tevékeny, laza kromatin a mag belsejében van.

Részleges egyezések (2 szócikk):

hnRNP ( heterogeneous nuclear ribo nucleo protein) sokrétű sejtmagi ribonuklein-fehérje*; az elő-RNS-hez azonnal kapcsolódik. A hnRNP-k az RNS-kötő fehérjék egyik családját alkotják. Zömében a sejtmagban vannak, egyes bázissorai kötik a maghoz, de átjutnak a plazmába is; ide-oda vándorolnak. Részt vesznek többek között a génátíródás és az elő-mRNS-kivágás folyamatában: az elő-mRNS-hez való kötődésükkel akadályozzák az RNS-szike haladását (l. lejjebb). Az elő-mRNS-hez kapcsolódva jelzik, ha az mRNS még nem megfelelő, nem szállítható a sejtplazmába. A kivágást követően az eltávolított közteshez kötődve maradnak, és jelzik, hogy a köztes lebontandó. Fontos szerepük van az mRNS szerkezetének rögzítésében és a sejtplazmába kerülésében, ahol kapcsolják az mRNS-t a ribogöbecs 40S alegységéhez, így működnek közre az átfordítódásban. Jelentős szerepük van még a sejtkörben és a DNS-hibák (pl. BRCA, HER2, p53) kijavításában: kőtődnek a hibás helyekre, és jeleznek.

nukleuszsejtmag