töltésállapot polarization (polarizáció) 1. Részecskékben két atommag körüli
elektronok eloszlása. 2. A sejtekben az töltéses atomok eloszlása.
A töltésállapot lehet egyenletes és egyenetlen
eloszlású. Az egyenletes töltéseloszlású atom/molekula semleges (apolar, apoláris)
töltésű. Az egyenetlen töltéseloszlású atom/molekula negatív (-) vagy pozitív
(+) töltésű. A negatív vagy pozítív atomot/molekulát ionnak nevezzük.
(→ion)
Megkülönböztetünk részpozitív és résznegatív töltésállapotot is. Ez az elektonkötésekben résztvevő elektronokpár egyik atomtörzs irányába való eltolódásából jön létre. (→elektronkötés) Azért részpozitív és résznegatív, mert a töltésállapot kisebb, mint az, amely az ion létrejöttéhez szükséges. A részpozitív töltést δ+, a résznegatív töltést δ- formával jelöljük.
▪ Kétsarkú töltésállapot (dipole
moment, dipólusmomentu) olyan töltésállapot, amelyben a részpozitív és a
résznegatív töltések súlypontja nem esik egybe. Két különböző
elektronegativitású atom között jön létre a kötő elektronpár eltolódása miatt. (→elektronkötés)
A molekula résztöltöttsége jelentősen megváltoztatja a fizikai tulajdonságait és a vegyülőképességét. Az ellentétes töltésállapotú molekulák vonzzák egymást.
▪ Nyugalmi töltésállapot a biológiában a sejtek ingermentes helyzetének töltésállapota. (→idegsejt)
▪ Töltéscsökkenés* (depolarization, depolarizáció) a töltöttség mérséklése, megszüntetése. A biológiában a sejt környezetéhez
viszonyított negatív töltésének csökkenése.
▪ Töltésfokozódás* (hyperpolarization, hiperpolarizáció) a töltöttség mértékének növekedése; a sejt negatív töltésének fokozása.
▪ Töltésvisszaállás* (repolarization, repolarizáció)
az eredeti töltésállapot helyreállítása.