termék product a vegyfolyamatból keletkező molekula. Enzimfolyamatokban a vegylet átalakulásából keletkező, az enzimtől elváló molekula.

géntermék gene product (→génkifejeződés)

köztermék* intermediate a vegylet termékké alakulása közben keletkező átmeneti molekula. A köztvegyben a vegylet kötése(i) részben felbomlott(ak), a termék kötése(i) pedig részben kialakult(ak). Például A–B + C vegyletekből A + B–C termék keletkezik az A----B----C közbensőn keresztül (A–B + C → [A----B----C] → A + B–C (a szaggatott vonal a közbenső átmeneti kötéseit mutatja). (→vegylet, vegyfolyamat, szerves vegyfolyamat)

génkifejeződés gene expression az a folyamat, amelyben a gén genetikai üzenete önálló működő termékké (product), mint pl. fehérje, szabályozó RNS válik. A génkifejeződés vegyi folyamatok sorozata, amelyben a génátírásból keletkezett molekula, a génátirat (transcript), további folyamatokkal válik termékké, pl. az elő-mRNS érett mRNS-sé, majd átfordítással polipeptiddé, további módosulással fehérjévé. Ezért nevezzük a génátírás „közvetlen termékét”, az elsődleges RNS-t, átiratnak, nem pedig terméknek. Az átiratból (transcript) mindig kisebb-nagyobb módosulással lesz a termék.

A génkifejeződésnek több eleme van: a kromatinmódosulás, génátírás, átíráskövető változások (post-transcriptional modifications); fehérjeképződésnél az átfordítódás, az átfordításkövető módosítások (post-traslational modifications) és az mRNS lebontása. A génkifejeződés szabályozása végtelenül pontos, a legkisebb hiba a sejtműködés zavarához, a sejt halálához vezet.

gén-alulkifejeződés, géncsendesítés gene underexpression, gene silencing kevesebb géntermék keletkezése. Lehet génalulműködés vagy az RNS-ek tevékenységi zavarának (pl. gátlófehérjék fokozott hatása) következménye.

géntermék gene product a génkifejeződés eredménye, fehérje vagy RNS. A géntermék mennyiségéből következtethetünk a génkifejeződés mértékére.

géntöbbesedés gene amplification valamely gén sokszorozódása (számbeli növekedése); ugyanabból a génből nem egy, hanem kettő vagy több van. A genetikai bizonytalanság egyik formája. Egyes daganatokban igen elterjedt, általában onkogének túltermelődéséhez vezet.

gén-túlkifejeződés gene overexpression a géntermék túlzott képződése. Lehet géntöbbesedés, a szabályozó molekulák (pl. több serkentő (enhancer), kevesebb gátló (silencer) molekula) vagy epigenetikai hatások (pl. fokozott metilezés, hisztonacetilezés) következménye. Kóros mennyiségű géntermék (gén-túlkifejeződés) sejtműködési zavart, betegséget okozhat, pl. a daganatserkentő gének túlkifejeződése rákot.

enzimfolyamat az enzim által fajlagosan sarkallt vegyi átalakulás. Az enzim és a vegylet (substrate) vesz részt benne. A vegylet kötődik az enzim hatáshelyéhez, átmeneti enzim–vegylet egység* keletkezik, amelyben a vegylet átalakul termékké, és elválik a változatlanul megmaradt enzimtől. (→enzimszerkezet)

enzim–vegylet kapcsolódás* a két molekula fajlagos társulása, amelyet az egymásba illeszkedő térszerkezetük tesz lehetővé. Nem illeszkedő szerkezetű molekula nem kapcsolódhat. Az enzim és a vegylet találkozásakor változik az enzim térszerkezete: idomulnak egymáshoz. A tökéletesen illeszkedő térbeli mintázatok kialakulása jóformán mindig a kölcsönhatásuk következménye, ezért nevezzük kiváltott illeszkedésnek* (induced fit). A vegylet gyenge kötésekkel (hidrogénkötések, van der Waals-erők) kapcsolódik, amikor az enzim és a vegylet közel kerül egymáshoz. A kapcsolódás célzott: a vegylet pontosan a hatóegység felé irányul; ezt az enzim cisztein, glutamin, aszparagin, lizin, arginin, hisztidin, szerin és a treonin oldalláncai alakítják ki. A vegylet a vegyfolyamat egész ideje alatt rögzített, tehát az átmeneti állapotában is; ezért kell kevesebb energia az átmeneti állapot létrehozásához. A hatáshely zár a vegylet körül: sajátos, töltés nélküli (non-polar) mikrokörnyezetet teremt, biztosítva, hogy csak a megfelelő vegyi átalakulás menjen végbe. Az enzim–vegylet kapcsolódás függ az enzim vegyvonzásától* (affinity).

enzim–vegylet egység* enzyme-substrate complex az enzim és a vegylet átmeneti kapcsolata (átmeneti állapot, transition state [intermediate, közbenső]), ebben zajlik a vegyi átalakulás. A hatóegységek a kötések felbomlását, az újak kialakulását segítik önmagukban vagy társhatóval*. Ennek többféle lehetősége van; egy-egy enzim többet is alkalmaz:

• Az oldallánc (pl. szerin) átmeneti elektronkötést képez a vegylettel. Ez nemcsak megváltoztatja a vegylet szerkezetét, hanem szilárdan helyben tartja az átalakulás lezajlásához.

• Két–három vegyletet szűk helyen megkötnek, és megfelelően egymás felé irányítanak, lehetővé téve összekapcsolódásukat.

• Hidrogéniont kötnek a vegylethez, például a hisztidin oldalláncával (sav–bázis hatás). A hidrogénion kapcsolódásával elektronpár-átadó* részecske (nucleophile) jöhet létre, lehetővé téve elektronkötést, avagy a vegyi átalakuláshoz szükséges hatócsoportok kapcsolását, illetőleg elektronvonzódási viszonyok alakulhatnak ki.

• Fématomok (társhatók) alkalmazása. A fématomok tulajdonsága, hogy nagyon könnyen veszítenek elektront, pozitív töltésűvé válnak, és így részt vehetnek különböző vegyi folyamatokban (rögzítik az átmeneti állapotot, hasonlóan az elektronkötéshez szilárdan tartják a vegyletet, könnyen létrehoznak elektronátadó részecskéket).

enzim–termék egység* enzyme-product complex olyan termék, amely még kapcsolódik az enzimmel. Hasonlóan a vegylethez, a termék is alakváltozásra készteti az enzimet, amely eredeti állapotába alakul vissza, és mert az enzim – vegylet kapcsolódás gyenge kötésekkel jön létre, a termék elválik, az enzim pedig ismét kapcsolódhat vegylettel; az enzimfolyamat számtalanszor ismétlődhet.

in vitro fertilisation, IVF →leszívásos megtermékenyítés

IVF (in vitro fertilisation) művi megtermékenyítés (→megtermékenyítés)