vegyértékelektron valence electron a külső elektronhéjon (vegyértékhéj, valence shell) lévő elektron; ez vesz részt a vegykötésben, mert az atommaghoz legkevésbé rögzített. Mivel az atom legkülső héjának elektronjai közül bármelyik részt vehet a kötésben, a külső elektronhéj elektronjait vegyértékelektronoknak nevezzük; legfeljebb nyolc lehet. Ezek határozzák meg az elemek vegyértékét és vegyi tulajdonságait: kapcsolódási képességét más elemekkel. Szokásosan a legkülső elektronhéjhoz tartozó s- és p-alhéjakon lévő elektronok a vegyértékelektronok. Pl. a foszforban (1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p³) öt van (3s² 3p³) – a legkülső elektronhéj a 3-as; az s-alhéjon kettő, a p-alhéjon 3 elektronnal. Telített a vegyértékhéj, ha rajta 8 elektron van; kivéve a hidrogént és a héliumot, amelyben legfeljebb 2 elektron lehet – ez a telítettségi állapot. Azok az elemek, amelyeknek nyolc vegyértékelektronja van (s²p⁶), állékonyak, szerkezetük meglehetősen állandó, atomos állapotban is előfordulnak, vegyfolyamatokban nem vesznek részt; például: nemesgázok. Az atomok, molekulák a telítettségi állapot elérésére lépnek a vegyfolyamatokba.

elektron electron az atomnak az atommag körüli részét alkotó elemi részecske, amely egszerre hullám is. Tömege, energiája és töltése van, szerkezete – hagyományos fizikai értelemben – nincs. Az elektron részecske természetét a Bohr-féle atomelmélet nutatja. Sajátos tulajdonsága az önperdület (spin), hagyományos fizikai hasonlattal nem értelmezhető. Az önperdület mágneses teret hoz létre.

Az atomokban az elektronok az atommag körül találhatók az energiaszintjüknek megfelelő elektronhéjon. Egy-egy elektronhelyen legfeljebb kettő lehet; egy +1/2 és egy -1/2 sajátperdületű (→elektronburok). Az atomban valamely energiaszinten lévő lehetséges elektronok száma meghatározott (→Pauli-elv).

elektrontöltés egy egységnyi negatív töltés. Ehhez viszonyítjuk a töltésmennyiségeket. -1,6 ∙ 10^-19 C (coulomb).

elektrontömeg 0.00055 atomi tömegegység (9,11 x 10^-31 kg).

párosítatlan elektron a külső elektronhélyon (vegyértékhéj) pár nélkül keringő elektron; ez vesz részt a vegykötésben. Az az atom, amelyikben párosítatlan sajátperdületű elektron van, mágnesezhető (paramagnetic); kölcsönhatásban van a mágneses mezővel.

sajátperdület spin, spin angular momentum részecsketulajdonság, testfizikailag nem értelmezhető mozgás. (→sajátperdület)

törzs- és vegyértékelektron A külső elektronhéjon lévő elektronok a vegyértékelektronok (valence electrons), a belsőkön lévők a törzselektronok (core electrons). A törzselektronok, ha a héjak telítettek, részben árnyékolják a vegyértékelektronokat a mag vonzásától. (→vegyértékelektron)