vegyképlet* a molekulában lévő atomokat, kötéseiket, az atomok kapcsolódásának sorrendjét és a molekulák térszerkezetét ábrázoló képletek összessége. Három alapformája az atomok kapcsolódásának sorrendjét, a molekulák téralakzatát és a molekulák térhelyzetét jelölő képlet.

■ Az atomok kapcsolódásának sorrendjét (constitution) feltüntető képleteknek négy formája van:

kép• Szerkezeti képlet. Ebben az atomok vegyjeleit és az elektronkötéseket is feltüntetjük, az utóbbiakat a vegyjelek közé tett vonalakkal ábrázoljuk, amelyek lehetnek vízszintes, függőleges vagy ferde vonalak is.

• Összegképlet. Ebben a molekulát alkotó atomok vegyjeleit csak egyszer írjuk le; az alsó kitevőbe lévő számmal jelöljük, hogy ez az atom hányszor fordul elő a molekulában. Pl. C2H6 (2 szén- és 6 hidrogénatom). Előfordul a kétféle képlet keveredése is, pl. CH3–CH3.

• Ionos képlet. Feltünteti a vegyületet alkotó ionok töltését is a jobb felső kitevőbe írt +, illetve - jellel; többértékű ionoknál a hozzá tartozó számmal. (→ion). Az ionos vegyületek képleteiben a pozitív és negatív töltések összege 0 kell, hogy legyen. Pl. Mg+2O2- (+2 és -2 = 0). Ugyanis az ionokból álló vegyületek, a sók – hasonlóan más vegyületekhez – kifelé semleges töltésűek. Ez akkor jön létre, ha a pozitív és a negatív töltések semlegesítik egymást. Pl. a kalcium-fluoridban egy Ca2+ iont két egyértékű F- semlegesít. Ezt a képletben is feltüntetjük: Ca2+F2- (a számmal a fluoridok számát érzékeltetjük); összegképlet formájában CaF2-nek írjuk.

• Tapasztalati képlet. Nem jelöli az atomok számát (akár millió is lehet), csak az arányukat (1 : 1, 1 : 2 stb.). Pl. LiF (a litium és a fluor aránya 1 : 1).

kép■ A molekulák téralakzatát (configuration) olyan molekulákban tüntetjük fel, amelyben térközponti atom (szénatom) van. Az egy síkban felírt képletben szaggatott vonallal jelöljük annak az atomnak a kötését, amelyik a papír síkja mögött helyezkedik el. A megvastagított ék alakú kötéssel a papír síkja előtti atomra utalunk.

kép■ A molekulák térhelyzetét (conformation) térszerű képlettel jelöljük. Ebben a hidrogénatomokat gyakran elhagyjuk. Az ábrán az X a kötődő atom tengelyirányú, az Y az egyenlítői helyzetét mutatja.

Ábrázolhatók a molekulák a szerkezeti egységek (atomok vagy mintázatok) feltüntetésével is, de ezek nem vegyképletek. (→molekulaábrázolás)