nukleozid nucleoside nitrogénbázisból (N-bázis) és öttagú szénhidrátból (pentóz) álló molekula. A nukleinsavakban a D-ribóz (RNS), illetve a 2-dezoxi-D-ribóz (DNS) gyűrűje (furanózgyűrű) kapcsolódik a nitrogénbázissal β-N-glikozidos kötéssel – vagyis a nukleozidok a purin- és pirimidinbázisok N-glikozidjai. A ribóz/dezoxiribóz 1. szénatomjának OH-csoportja kapcsolódik a purinbázisok 9., a pirimidinbázisok 1. nitrogénatomjával (→DNS, RNS). A nukleozidok elnevezése a bennük lévő bázisokból származik; a purinnukleozidok nevében -ozin, a pirimidinnukleozidokéban -idin végződés van:

• Ha a szénhidrát ribóz, adenozin (A), guanozin (G), citidin (C), uridin (U) és timidin (T), inozin (I, bázisa hipoxantin).

• Ha dezoxiribóz, 2’-dezoxiadenozin (dA), 2’-dezoxiguanozin (dG) stb. A 2’-jelölés arra a szénatomra utal, amelyről az oxigén hiányzik – ám ez elhagyható: dezoxiadenozin, dezoxicitidin, dezoxitimidin (vagy timidin) stb.

A ribóz/dezoxiribóz és az N-bázis térbeli elhelyezkedése (konformáció) lehet szün (syn) és anti térszerkezetű. Az előbbiben a furanózgyűrű 3’-hidroxil (vagy hidrogén) atomcsoportja térben közel van a purin 3’-nitrogénatomjához, illetve a pirimidin 2’-szénatomjához, az utóbbiban 180°-kal elfordul. Ez a forma energetikailag tartósabb, ezért a nukleinsavakban gyakrabban fordul elő.

nukleozidhasonmás (hasonnukleozid) nucleoside analogue a pirimidint tartalmazó nukleozid szerkezetéhez hasonló, de más eredetű vegyület