válzat* allele (allél) valamely kromoszómahelyen (genetic locus) lévő bázis vagy bázissor (bármely DNS-elem) egyike a két vagy több lehetséges formája közül. Az emberben a válzat minden egyénben párosával van jelen, a kromoszómapárok ugyanazon helyén az egyik, a másikon a másik, egyik az anyától, a másik az apától öröklődik. Ha egyformák a válzatok, azonválzatok* (homozygous allele), ha mások, válzatmások* (heterozygous alleles) a nevük.

Valamely népességben valamely vélzatból (például génből, bármely DNS-elemből) lehet kétféle, de olyan is van, amelyből több, néha sokkal több. Az utóbbit sokalakú válzatnak* nevezzük; a többféle válzat előfordulását pedig sokalakúságnak.

Genetikai sokalakú válzatnak mondjuk az a válzatot, amely a népesség legalább 1%-ban jelen van, genetikai sokalakúságnak pedig ennek előfordulását. Az 1% határ megállapodás. Ha ennél ritkább az előfordulás, lehet véletlen másulás következménye, amely a valóságban nincs a népességben.

A két válzat különbözhet:

▪ egyetlen nukleotidban (single nucleotide polymorphism, SNP; egynukleotidos sokalakúság) (→genetikai sokalakúság)

▪ az ismétletekben. Sajátos formája az ismétletbő válzat* (permutation allele), amelyben az ismétletek száma valamely génben vagy gén közelében több mint a szokványos válzatban. Az ilyen válzat, ha öröklődik, betegséget okozhat. Például az FMR1 gén ismétletbő válzata. (→FMR1)

▪ Különbség lehet azonban akármelyik más elemben is.