anyag a világmindenség, a tudattól függetlenül létező valóság. Részecskékből, részecsekből épül fel, amelyeknek térbeli helyük és tömegük (tehetetlenségük) van. Az anyag látható formája a fizikai test. A részecske az atom összetevője, például proton, neutron, elektron stb. A részecs pedig valamely fizikai sajátosság (például energia) egyesleges, a sajátosságot létrehozó mennyisége.

Az anyag különleges formája a sugárzás és az erőtér, például az elektromágneses tér, amelynek ugyan van tömege, energiája stb., de részecsekből (például foton) áll, nem szokványos részecskékből. A részecskék is átalakulhatnak hullámmá, elvesztve részecsketulajdonságukat. Ezért mondjuk, hogy az anyag részecsekből és részecskékből áll.

anyagcsere metabolism (metabolizmus) a sejtekben végbemenő olyan vegyfolyamatok, amelyek energiát biztosítanak a sejt létezéséhez (mozgás, növekvés, osztódás), működéséhez és a sejt szerves molekuláinak előállításához. A szervezet anyagcserefolyamatai során felhasznált energiát pedig táplálékfelvétel biztosítja. A sejtek a felvett molekulákat részben beépítik, átalakítják saját molekuláikká (anabolism, építő anyagcsere), részben lebontják energia kinyerésére (catabolism, bontó anyagcsere). Az anyagcsere során egyebek mellett sok elektronátmeneti vegyfolyamat is zajlik.

Az energia nyerése nagyrészt a sejtlégzés során valósul meg. Egyszerűen összegezve: a glükóz elektronleadással CO₂-vé bomlik, a leadott elektronokat átvevők, a NAD⁺ és a FAD veszi fel, NADH és FADH₂ keletkezik. A NADH és a FADH₂ által szállított elektronok energiája soklépéses folyamat végén elősegíti az ADP foszforileződését ATP-vé. Az energia az ATP-ben raktározódik, és használódik fel az energiaigényes vegyfolyamatokban.

Két formája az oxigénes és a nem oxigénes anyagcsere.

ellenanyag antibody az antigénnel fajlagosan kapcsolódó immunglobulin, amelyet a plazmasejtek képeznek. Előfordulnak oldott formában a szérumban, a sejtközi folyadékban és a nyirokban; kiválasztódó formában a nyálkahártyákat fedő nyákban és más váladékokban (nyál, könny, anyatej stb.) és kötötten a B-sejtek jelfogóinak (BCR) részeként. A különböző fajlagosságú ellenanyagok összessége az ellenanyag-állomány. Az ellenanyagok immunglobulinokból, szénhidrátokból épülnek fel; egyesekben előfordulnak járulékos elemek is. (→ellenanyag-szerkezet)

tápanyag nutrient (táp/étel) a szervezet felépítéséhez és fenntartásához szükséges elemeket és energiát tartalmazó anyag.

PD1 ( programmed cell death protein 1) (CD279) sejtfelszíni (jelfogó) fehérje, egyetlen IgV-szerű sejtkívüli N-véggel, amelyet nyél választ el a sejthártyától, valamint a hártyai és sejtbeli résszel. Az utóbbiban egy tirozinalapú immungátló jelzésminta (ITIM, immune receptor inhibitory motif) és egy gátlást végrehajtó jelzésminta (ITSM, immune receptor switch motif) van. Kifejeződik a nyúlványsejteken (DCs), B-sejteken, a természetes ölősejteken (NK) és a tevősített T-sejteken a tevősítés késői szakaszában. Sejt–sejt kapcsolatban kötődik a PDL1/PDL2 jelátadót kifejező sejtekkel. A PD1–PDL1/PDL2 kötődés hatására a két jelzésminta foszforileződik, és kapcsolat jön létre az ITSM jelzésminta és a fehérje-tirozin-foszfatáz (SHP2, protein tyrosine phosphatase 2) között. Az SHP2 defoszforilez különböző fehérje-kinázokat (RAS, PIP3K), gátolva a sejt anyagcseréjét és működését. Ezt nevezzük PD1-jelútnak (PD1 signaling pathway). Ekként gátolja a T-sejtek tevékenységét (pl. az IL2-képzést), burjánzását, elősegíti a sajáttűrést, gátolva az autoimmun betegségek kialakulását. A késői immunválaszokat (gyulladáskeltő, végrehajtó tevékenység, immunemlékezés) fékezi. (→CD28)

PD1-ellenanyag antibody to programmed cell death-1. A PD1 a T-sejtek gátlásával azok daganatpusztító hatását is mérsékli. Az ellenanyag adásával ezt akadályozzuk meg: a T-sejtek tevékennyé válva támadják a ráksejteket.

antigén–ellenanyag képződmény →immunképződmény

ellenanyag–antigén kapcsolódás az ellenanyag Fab-szakaszának kapcsolódása az antigénhez a változó (V_H és V_L) gomolyokkal. (→ellenanyagok szerkezete) A V_H és V_L gomolyokban vannak állandó sorrendű aminosavszakaszok (framework region [FR]) és három változó sorrendű szakasz (complementarity-determining regions [CDRs]; CDR1, CDR2 és CDR3); a CDR3 a legváltozékonyabb. A V_H és V_L hat változó aminosavsora együtt ismeri fel és köti meg az antigén-meghatározót, mindegyik karon külön. Vagyis egy ellenanyag – mivel két Fab-szakasza van – két azonos vagy különböző antigén-meghatározóhoz kapcsolódhat, jelentősen fokozva az antigének hatékonyságát. Kapcsolódhat pl. egy kórokozó két antigénjéhez, vagy két kórokozóhoz.

A hat változószakasz háromirányú „zsebet” (three-dimensional pocket) alkot; az antigén ebbe illeszkedik saját tükörképeként. A zsebek mintázódnak fajlagosan az antigén-meghatározóknak megfelelően, azaz ezek felelősek az ellenanyagok fajlagosságáért. A társult ellenanyagok, mint pl. sIgA, sIgM, több ponton is kötődhetnek. A kapcsolódás visszafordítható, gyenge kötésekkel (hidrogénkötések, töltésvonzás, sóhidak, van der Waals-kölcsönhatás) jön létre.

A kötődések mértékét kétféle mutatóval jellemezzük:

• Kötéserősség* (affinity, affinitás) egyetlen Fab és az antigén kötődésének erősségét, vagyis az egy pontban (monovalent) kötődés erősségét fejezi ki. Az antigénhez erősen kapcsolódó ellenanyagok (high affinity antibodies, antigénfogékony ellenanyagok) gyorsan hatnak, és már kevesebb is hatásosabb a fertőzéssel szemben, mint a gyengébben kötődőkből (low affinity antibodies).

• Összkötéserősség* (avidity, aviditas) az ellenanyagok összessége által létrehozott kapcsolódás erőssége, vagyis a több pontban (multivalent) kapcsolódás összesített erőssége. Függ a kötéserősségtől, a kapcsolódások számától és az antigén, ellenanyag szerkezetétől.

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos antigén–ellenanyag kölcsönhatást: az elsődleges az antigén és az ellenanyag kötődésének közvetlen következménye, például az ellenanyag kapcsolásakor megváltozik az antigén szerkezete. A másodlagos az antigénhez kapcsolódott ellenanyagok által kiváltott hatás, például az antigénhez kötődött immunglobulinok Fc-részeinek végrehajtó sejteket gerjesztő hatása.

ellenanyag–antigén képződmény →immunképződmény

ellenanyag–gyógyszer kettősök* antibody–drug conjugates Olyan kezelési mód, amelyben ráksejtre fajlagos ellenanyaghoz kapcsolják a gyógyszert, így az csak a ráksejtekhez kötődik. Előnye: a ráksejtekhez nagyobb töménységben kerül a gyógyszer, hatásosabban pusztít, az ép sejtekhez viszont alig kötődik, jóval enyhébb és kevesebb a mellékhatás. Továbbá hat a nem vagy lassan osztódó sejtekre is, szemben a sejtmérgező szerekkel, ezek ugyanis leginkább a gyorsan osztódó sejteket pusztítják.

ellenanyag–jelfogó/komplement kapcsolódás. Az ellenanyag Y szárának alsó kétharmada, az Fc-töredék (Fc) vesz részt ezekben a kapcsolódásokban. Kötődik az Fc-jelfogót (FcR) kifejező sejtekhez (FcγR [IgG-Fc], FcRn [neonatal]) a C_H3 gomollyal; az FcR-szerű jelfogókkal (Fc-receptor-like receptors, FcRL4/5), a C1 (komplement-1) fehérjével (C_H2 gomoly társul) és a TRIM21 fehérjével (tripartite motif-containing protein 21). Az Fc-töredék ezekkel kötődve indít immunfolyamatokat, mint complement-dependent cytotoxicity (CDC), antibody-dependent cellular cytotoxicity (ADCC), sejtfalás, avagy a gátló Fc-jelfogókhoz fűződve akadályoz gyulladásos válaszokat. Végeredményben összeköti a veleszületett és a szerzett immunrendszer folyamatait.

ellenanyag-szerkezet Az ellenanyagok (immunglobulinok, Ig) jellegzetes Ig gomolyokból felépülő két ellentétes β-lemezből állnak, amelyeket S–S hidak kötnek össze. Egy-egy, egyforma könnyűlánc (L-lánc, light chain [24 kDa]) kapcsolódik egy-egy, egyforma nehézlánchoz (H-lánc, haevy chain [55-70 kDa]), az utóbbiak meg egymáshoz S–S hidakkal (az ábrám piros pontozott vonalak [.....] jelölik). Az L- és H-láncokon is, ~110 aminosavból álló, azonos, de egymástól független, gömbszerű gomolyok (globular domains) ismétlődnek; mindegyiket S–S híd fogja össze. A H-láncon szokásosan négy gomoly van: három (C_H1, C_H2 és C_H3) állandó szerkezetű (állandó szakasz, constant [C] region), az N-végen lévőnek (V_H) változó a szerkezete (variable [V] region, V-szakasz, V_H). A H-láncok kötődési szakasza, a kapocsrész* (hinge), a C_H2-nek a C_H1-gyel társuló részében van. Az L-láncnak csak két gomolya van: az egyik állandó (C_L) a másik változó (V_L). Az Y karjai az antigénkötő hely (fragment antigen-binding site, Fab), a két könnyűlánc és a nehézlánc V_H és C_H1 gomolya képezi. Az Y szára a jelfogóhoz kapcsolódó rész, a két C_H2 és a két C_H3 gomolyból tevődik össze. Ez az Fc-töredék (crystallizable fragment) töredék. A Fab változó gomolyai (V_L és V_H) ismerik fel és kapcsolódnak az antigénnel. Változékonyságuk határtalan (elméletileg 10⁵⁷-en változat lehetséges), következésképpen az ellenanyagok változata is végtelen. A C_H1 a V_H gomolyhoz, a C_L a V_L gomolyhoz kapcsolódik, és részt vesz az antigének megkötésében.

Az immunglobulinok két változatában (IgE és IgM) a nehézláncon egy negyedik gömbegység (C_H4) is van; ez sajátos sejtkapcsolatokat tesz lehetővé. Ezekben járulékos elemek (járulékos lánc és SC-darab) is találhatók.

▪ Járulékos lánc (J-lánc, joining chain) polipeptid, az IgA-ban és a IgM-ben fordul elő; a nyálkahártyai nyirokszövet (MALT) plasmasejtjei képezik. Összekapcsol két vagy több azonos immunglobulint, kettőst, többest képezve: IgA esetében kettőt vagy négyet, az IgM-nél ötöt. A társuló immunglobulinok nehézláncait egyesíti a C-végeknél (farokrész).

▪ SC-darab (secretory component), nevezik pIgR-töredéknek is. Az SC-darab a pIgR- (polymeric immunglobulin [Ig] receptor) szénhidrátfehérjéknek, ~70 kD nagyságú, a fehérjebontó enzimeknek ellenálló része. Körülfogja a kiválasztódó ellenanyagot (IgA), és védi a savas enzimek bontó hatásától. (A B kisábrán az sIgA [kiválasztó; s = secretory] kettős látható, a két immunglobulinját a J-lánc fogja össze, és körbeveszi az SC-darab.)

Az oligoszacharidok elektronkötéssel kapcsolódnak a nehézlánc állandó részéhez, de az IgM-ben főleg a J-lánchoz, az IgA-ban pedig az SC-darabhoz.

A kapocsrész* (hindge) a C_H1 és a C_H2 között van az Y szának felső részén; a nehézláncokat rögzíti egymáshoz egy vagy több S –S-kötéssel. Ez biztosítja az Ig-k hajlékonyságát, amely az antigének sokfélesége miatt szükséges. Minél nagyobb a kapocsrész (minél több aminosavból épül fel), annál rugalmasabb az ellenanyag. Az ellenanyagok kapocsrésze teszi lehetővé, hogy az egymáshoz közel vagy távol álló kötőhelyekhez is kapcsolódjanak.

ellenanyag-töredékek antibody fragments az immunglobulinoknak enzimekkel (papain, pepszin) felbontható sajátos, önálló alegységei (Fab és Fc, illetőleg F(ab’)₂ és pFc), amelyeket töredékeknek nevezünk. Az enzimek az S–S hidakat bontják. (→ellenanyagok szerkezete/ábra)

▪ Emésztés papainnal. A papain a H-láncot közvetlenül a kapocsrész S–S kötései felett hasítja három részre: keletkezik két azonos Fab- (fragment antigene binding) és egy könnyen kristályosítható Fc- (fragment crystallisable) töredék. A Fab az L-láncból, a C_H1-ből és a V_H-ból tevődik össze, ez kapcsolódik az antigén-meghatározóhoz (a két Fab kettőhöz). Nincs végrehajtó hatása. Az Fc a C_H2-t és a C_H3-at tartalmazza, nincs ellenanyag-tulajdonsága; ez az ellenanyag végrehajtó része. (→ellenanyag–jelfogó/komplement kapcsolódás).

▪ Emésztés pepszinnel A pepszin a H-láncot a C_H2-ben, közvetlenül a kapocsrész alatt hasítja: két, egymással S–S híddal összekötött Fab, azaz nagy molekulasúlyú Fab keletkezik; jelölése F(ab’)₂. A C_H2 peptidekre esik szét, a C_H3 sértetlenül megmarad, és pFc-nek nevezik.

érzelem emotion lelki érzés; tükröződik benne az egyén viszonyulása a valósághoz: bánat, boldogság, félelem, gyűlölet, hangulat, harag, indulat, izgalom, kétségbeesés, szomorúság, szerelem, szeretet.

érzelemértelem az egyén képessége, hogy uralkodjon saját érzelmein, felismerje mások érzelmeit, és így megfelelően tudjon együttműködni.

érzelemértetlenség alexithymia az érzelmek felismerésének, tudatosulásának képtelensége.

érzelemhiány (apathy) közömbösség a lelki érzésekkel szemben.

érzelemszabályozás az érzelmi élmények nagyságának vagy időtartamának változtatására alkalmazott módszerek.

érzelemszabályozatlanság (emotional incontinence) az érzelmi igénybevehetőség fokozott, a beteg nem tud uralkodni érzelmein (pl. indokolatlan sírás, nevetés, kényszersírás). Szellemi leépülés jele.

érzelemsivárság a lelki érzés elmebetegség miatti csökkenése – szellemi leépülés jele.

érzelmi beszűkültség a tudat és a gondolkodás egyfelé irányulása heves érzelmek/indulatok (szerelem, düh, előítélet) hatására.

érzelmi elhanyagoltság emotional neglect a gyermek lelki érzésének elégtelen gondozása.

érzelmi felindultság módosult tudatállapot, amelyben kizökkent a tudat; csökken az ingerek, behatások feldolgozásának rendezettsége.

érzelemi ingatagság emotional lability gyors hangulatváltozásokra való hajlam; amelyek nincsenek arányban a kiváltó hatással.

substance, substantia anyag, ősanyag – általános anatómiai fogalomként a szöveteket, szerveket, a testet felépítő anyag. (→anyag)

szénhidrát-anyagcsere zavarai A klinikai gyakorlatban négyfélét különböztetjük meg: →inzulin-érzéketlenség, →csökkent cukorellenállás, →növekedett éhomi vércukor és a →cukorbetegség, amelynek 1-es és 2-es formája van.