törzs phylum, division rendszertani egység; állatoknál, maghíjasoknál phylum, növényeknél, gombáknál division az angol neve. Az élőlények rendszertanában az ország (kingdom, regnun) és az osztály (class) között van. A törzs felett a főtörzs (superphylum vagy superdivision), alatta az altörzs (subphylum vagy subdivision) van.

törzs-* szóösszetételi előtagként biológiai értelmezésben az alapformának a szentesített változata. Egyetemesen ezt fogadjuk el szabályosnak; egyéb változatot ehhez viszonyítunk ■ törzsbázissor* consensus/canonical sequence (→bázissor) ■ törzsfehérje* consensus, canonical protein (→fehérjék formái összetételük, keletkezésük szerint) ■ törzsgén* wild-type gene (→gén)

törzsökös* biológiai értelmezésben a törzsfejlődésben a fajokban tartósodott, jószerivel változatlan maradt.

törzsökös gén/bázissor* conserved, highly conserved gene/sequence (→bázissor, gén)

törzssor consensus sequence a leggyakoribb bázis- vagy aminosavsor a DNS, az RNS vagy fehérje törzsökös részén. Sokféle bázissor összevetésével, egymással és hasonló mintázatúakkal összehasonlítva, számításokkal állapították meg őket. Ezek a törzssorok lehetnek nagyon rövidek, és a DNS, RNS, fehérje több helyén fordulnak elő, mindegyik ugyanazt a feladatot látja el, leginkább felismerő helyek.

Például sok átírásfehérje kötődik ahhoz az indítóhoz, amelyet ezek szabályoznak. Az ugrálatok ugyancsak ezek alapján választják ki, hogy hova helyeződnek át. A DNS-hasító enzimekben vannak aminosav-törzssorok, amelyek megfelelnek azoknak a DNS helyeknek, ahol a DNS-t átvágják. De a közteskivágás képező–köztes határain is vannak ilyenek, irányítva a kivágás helyét. A legtöbb TATA-dobozban van TATAXAAX törzssor, amelyben X lehet A is és T is. Ezt ismeri fel a TFIID.

elektron electron az atomnak az atommag körüli részét alkotó elemi részecske, amely egszerre hullám is. Tömege, energiája és töltése van, szerkezete – hagyományos fizikai értelemben – nincs. Az elektron részecske természetét a Bohr-féle atomelmélet nutatja. Sajátos tulajdonsága az önperdület (spin), hagyományos fizikai hasonlattal nem értelmezhető. Az önperdület mágneses teret hoz létre.

Az atomokban az elektronok az atommag körül találhatók az energiaszintjüknek megfelelő elektronhéjon. Egy-egy elektronhelyen legfeljebb kettő lehet; egy +1/2 és egy -1/2 sajátperdületű (→elektronburok). Az atomban valamely energiaszinten lévő lehetséges elektronok száma meghatározott (→Pauli-elv).

elektrontöltés egy egységnyi negatív töltés. Ehhez viszonyítjuk a töltésmennyiségeket. -1,6 ∙ 10^-19 C (coulomb).

elektrontömeg 0.00055 atomi tömegegység (9,11 x 10^-31 kg).

párosítatlan elektron a külső elektronhélyon (vegyértékhéj) pár nélkül keringő elektron; ez vesz részt a vegykötésben. Az az atom, amelyikben párosítatlan sajátperdületű elektron van, mágnesezhető (paramagnetic); kölcsönhatásban van a mágneses mezővel.

sajátperdület spin, spin angular momentum részecsketulajdonság, testfizikailag nem értelmezhető mozgás. (→sajátperdület)

törzs- és vegyértékelektron A külső elektronhéjon lévő elektronok a vegyértékelektronok (valence electrons), a belsőkön lévők a törzselektronok (core electrons). A törzselektronok, ha a héjak telítettek, részben árnyékolják a vegyértékelektronokat a mag vonzásától. (→vegyértékelektron)

celiac artery/trunk (truncus coeliacus) →hasüregi törzs

consensus, másképpen canonical, a molekulabiológiában törzs consensus gene törzsgén (→gén) consensus protein törzsfehérje (→fehérje) consensus sequence (→törzssor) consensus splicing site (→RNS)

phylum (többes számban phyla) →törzs

truncus coeliacus celiac artery/trunk →hasüregi törzs