csoport cohort, cluster tudományos vizsgálati elem: olyan vizsgálati csoport, amelyet valamilyen nem változó jellemző tart össze; a tagok ennek alapján kerülnek a csoportba, például a csoport tagjaiban előfordul valamilyen betegség alapján.

csoportvizsgálat tudományos kutatások végzése egyes csoportok vizsgálatával. Nem az egyes személyek, hanem a személyekből alakított csoportok szerint vizsgálódik. A csoport lehet klinikai (orvosi gyakorlatban részt vevő személyekből álló csoport) és népességi is (a népesség valamilyen csoportja) (→népesség).

csoportelemzés cohort analysis a megbetegedést/betegséget, halálozást vizsgálja sajátos népcsoportban, amelyet valamilyen jellegzetesség (születési év, más országba költözés) szerint állítanak össze. A személyeket évtizedekig követik, megfigyelve a betegségek előfordulását és a halálozási arányt.

csoporthatás cohort effect a csoportvizsgálatok eredményeinek különbsége időszakok (nemzedékek) függvényében: miként befolyásolja ugyanazon hatások megnyilvánulását néhány évtizednyi időszak.

esetcsoport-vizsgálat case-cohort study két esetcsoportot – nem két egyént – hasonlít össze. A csoportokat valamilyen nem változó jellemző alapján állítja össze, például az egyikbe tartozó személyeknél (eseteknél) előfordul valamely betegség, a másikba tartozó személyeknek nincs olyan betegségük. Mindkét csoport esetekből áll, ezért hívjuk esetcsoportnak.

követéses csoportvizsgálat cohort study kórokot (a betegség okát) tanulmányozó megfigyeléses vizsgálat. A vizsgálat elején mindenki mentes a tanulmányozott betegségtől. A személyek egy részét bizonyos behatásnak tesznek ki, a másik részét nem. A két csoport szerint nézik, hogy melyikben és milyen gyakran alakul ki a betegség. Ennek érdekében a személyeket akár évtizedekig is követik, megfigyelik.

acetilcsoport acetyl group, Ac két szén-, három hidrogén- és egy oxigénatomból álló molekula, képlete: CH₃CO-. Olyan acilcsoport, amelyik metil- (CH₃) és C=O (karbonil) csoportot tartalmaz. A C=O szénatomjának egy kötetlen elektronja van, ezzel kapcsolódik más molekulákhoz. A sejtbiológia számos vegyületének összetevője: acetil-kolin, acetil-koenzim-A, acetil-transzferáz. (→acilcsoport, karbonil, metilcsoport)

acilcsoport acyl group (IUPAC: alkanoil) a karbonsavakból egy vagy több OH-csoport elvonásával keletkező hatócsoport. Általános képlete: RCO-, ahol az R az alkilcsoport; vagyis alkilcsoportból és egyes kötéssel társuló CO-csoportból áll; a szén és az oxigén kettős kötéssel (C=O) társul. Sokféle hatócsoport része, pl. acetil (ecetsav), formil (hangyasav), palmitil (palmitinsav), sztearil (sztearinsav), valeril (valeriánsav) stb.

AGC kinázcsoport 63 törzsfejlődésben kapcsolódó, hasonló szerkezetű szerin-treonin-kináz, a →PDK1, AKT, SGK, PKC, PRK/PKN, MSK, RSK, S6K, PKA, PKG, DMPK, MRCK, ROCK, NDR, LATS, CRIK, MAST, GRK, Sgk494 és YANK enzimcsalád alkotja. Az Aurora és PLK enzimcsaládokban is van hasonlóság, de nem tartoznak az AGC kinázcsoportba. Nyolc családot növekedésfehérje-jelzések, a többit különböző jelzések irányítanak. Tevékenységükben nagyon hasonlók. Az AGC kinázokat 63 gén képezi (ezeket 14 családba és 21 alcsaládba sorolják). Szerkezetben megtalálhatók a fehérje-kinázok szokványos elemei (→fehérje-kináz). Jellegzetes a C-végi megnyúlás a HM mintázattal és a foszforilező gomolyuk két lebenye közötti PIF-zseb. Térszerkezet-változással tevősödnek: a kinázgomolyuk szabályozó része, a PIF-zseb módosul, és kapcsolja ki vagy be az enzimműködést.

DICER1-tünetcsoport Daganatképződésre hajlamosító állapot, a DICER1 gén csírasejtes hibájának következménye. Sokféle, ritkán előforduló, gyermek- és serdülőkori daganat (mellhártya–tüdő blastoma, tömlős nephroma, agyalapi mirigy blastoma stb.) családi halmozódása jellemzi. A női nemi szervekben a méhnyak ébrényi harántcsíkolt izomszarkómája és a petefészekben ivarléc–alapszövet, főleg Sertoli–Leydig-sejt daganat fordul elő, de leírtak fiatalkori granulosasejtes daganatot, gynandroblastomát és nem jellegzetes ivarléc–alapszövet daganatokat is. Nem daganatos eltérések szintén előfordulnak, ilyenek: többgöbös golyva, nagyfejűség stb., de a DICER1 csírasejtes hibáját hordózók lehetnek teljesen egészségesek.

A daganatok kialakulásához itt is szükséges a második hiba, de ez teljesen eltérő: nem az ép válzat elvesztése/károsodása, hanem a DICER1 génnek a kivágó gomolyt kódoló szakászán létrejött egybázisú hibája. Ez a gomoly vágja az elő-miRNS-t. A bázishiba miatt megváltozik egy aminosav, és működésképtelen fehérje keletkezik. Tehát nincs fehérjevesztés. (→DICER1 fehérje)

főszövetegyező géncsoport (egyéb nevei: MHC gének, HLA) major histocompatibility complex, MHC a 6-os kromoszóma rövid karján (6p21) elhelyezkedő géncsoport, amely olyan sejtfelszíni fehérjéket kódol (MHC-fehérjék), amelyek segítik az immunrendszert a testidegen molekulák felismerésében; a testidegen és a testazonos molekulák megkülönböztetésében. A géncsoport 4 Mb hosszú (a DNS 0,13%-át teszi ki), igen sok gént foglal magában, mindegyiknek számos válzata ismert. Ez teszi lehetővé az MHC-fehérjék sokféleségét, az egyének közti különbözőségét. Az emberi MHC géneket HLA-géneknek (human leukocyte antigens, HLAs) nevezzük. Két osztályukat, az MHC1- és az MHC2-osztályt (class I és class II MHC complex) különítik el.(→MHC-fehérjék)

hatócsoport functional group (funkciós csoport) a szerves molekuláknak az a legkisebb része, amely meghatározza a molekulák részvételi módját a vegyi folyamatokban – egyfajta hatócsoport jóformán mindig ugyanúgy hat. A hatócsoport kizárólag elektronkötéssel fűződik a molekulához. Azt a szénatomot, amelyhez kötődik, 1-es vagy α-szénatomnak nevezzük. Egyes kisebb hatócsoportok részei lehetnek a nagyobbaknak, pl. a karboxilcsoport (COOH) a karbonil (C=O) és a hidroxilcsoport (OH) együttese. A gyakoribb hatócsoportok a szénatomhoz kapcsolt atomok/molekulák és a kötések száma szerint:

Csak szénatomot tartalmazók	alkil (R1–C–C–R2), alkenil (R–C═C), alkinil (R–C≡C)
Csak szénatomot és hidrogént tartalmazók	metil (R–CH3), etil (R–CH2–CH3), fenil (fenilgyűrű) (R–C6–H5)
Szénatomot és halogént tartalmazók	halogenid (R–C–F, R–C–Cl stb.)
Szénatomot és oxigént tartalmazók
▸ szén–oxigén egyszeres kötés	hidroxil (alkoholos) (R–C–OH), éter (alkoxil) (R1–C–O–C–R2)
▸ szén–oxigén kettőskötés (oxocsoport)	formil (H–C═O), karbonil (aldehid) , karbonil (keton)
▸ szén–oxigén egyszeres és kettőskötés	karboxil , észter , foszforil
▸ anhidridek	karbonsavanhidrid , vegyes savanhidrid (pl. karbonsav, foszforsav, acil-foszfát) foszforsavanhidrid
Szénatomot, oxigént és nitrogént tartalmazók	amido
Szén- és nitrogénatomot tartalmazók	amino (R–C–NH2), imino (R–C=NH), nitril (cianid) (R–C≡N) guanidino, imidazol
Szénatomot és ként tartalmazók	szulfhidril (R–C–SH), tioéter (szulfid) (R–C–S–C ), tioészter , szulfonsav (R–C–SO3H), diszulfid (R1–S–S–R2)

Ezeknek a hozzájuk kapcsolódó oldalláncok szerint nagyon sokféle származéka fordul elő, melyeknek a megnevezését a hatócsoport és az alapszénhidrogén elnevezésének összekapcsolásával alakították ki. A biológiai hatású vegyületeknek többféle hatócsoportja is lehet, sőt felfoghatók a hatócsoportok együtteseként is, pl. hisztidin: 2-amino-3-(1H-imidazol-4-il) propánsav, amelyben amino, imidazol és karboxil hatócsoport van. A szerves vegyületek végtelen sokaságát a hatócsoportok szerint rendezzük osztályokba.

hidroxil, hidroxilcsoport (OH) hydroxy group olyan hatáscsoport, amelyben egy oxigénatom egyszeres elektronkötéssel kapcsolódik egy hidrogénatomhoz (−O−H). (→glikozid)

hidroxidion (OH^-) a bázistulajdonság eleme; leadása protonfelvétellel jár. Hidroxidiont átadó molekulák a bázisok. (→sav, bázis)

hidroxilcsoportos szénvegyületek az alkoholok, enolok és fenolok (→alkohol, enol, fenol).

hidroxilezés hydroxylation hidroxilcsoport kapcsolása szerves vegyülethez.

MERRF tünetcsoport (Myoclonic Epilepsy with Ragged-Red Fibers syndrome) a leggyakoribb energiatermecsi betegség. Több mint 80%-ban az energiatermecsi tRNS m.8344A>G pontmásulásának következménye. Ez a T-karon van, ezért zavart szenved az energiatermecsi DNS által képzett fehérjék átfordítása, nem megfelelő az energiatermecs működése. Okozhatja az mDNS hibája is. Jellemző tünete az izomrángások, a rángógörcs (epilepsy), mozgászavar, de sok más formában (elbutulás, szívizombántalom, idegkárosodások, látóideg-sorvadás, zsírdaganatosság [lipomatosis] stb.) is megnyilvánulhat. Kórjelző az izomsejtekben előforduló élénkvörös fonalak jelenléte, amely az izomszövet Gömöri-féle hármas festéssel jeleníthető meg. Anyai öröklődésű.

oxocsoport kettőskötésű oxigén (→oxovegyületek)

enzimszerkezet (fehérjeenzim) gömbfehérje, egy vagy több gomolyodott polipeptidből áll. Az enzimfolyamat szempontjából két részt különböztetünk meg: a hatáshelyet* és a térkötőhelyet*. Az enzimfehérjék egyes gomolyai ugyan nem vesznek tevőlegesen részt az enzimfolyamatokban, mégis meghatározók, például a kötőgomolyok: kötik az enzimet a sejthártyához, vagy kapcsolófehérjékkel társulnak, amelyek az enzimfolyamatban részt vevő molekulákat hozzák össze. Nem mindegyik enzim tartalmaz ilyeneket.

hatáshely* active site az enzimnek az enzimhatást végrehajtó kis része, ez köti a vegyletet, benne zajlik le a vegyi átalakulás, az enzimfolyamat*. A hatáshelyet alkotó aminosav-oldalláncok lehetnek egymás mellett, de egymástól távol is, és csak az enzim térszerkezetének kialakulásakor kerülnek egymás mellé. A kötőhelyből* és a hatóegységből* áll.

kötőhely* a hatáshelynek a vegylet kötőmintázatához, térszerkezetéhez illeszkedő része (illesztéke); ide kötődik a vegylet.

hatóegység* a vegyi átalakulást sarkalló aminosav-oldalláncok összeállása, általában az enzim–vegylet kapcsolódással járó térszerkezeti változások következménye. A hatóegységet képező oldalláncok mások, mint a kötőhelyet alkotók. Sokszor hosszabb-rövidebb változó peptidrész van közöttük, amelyet változó szakasznak neveznek.

térkötő hely* allosteric site a hatáshelyen kívüli kötőhely, lehet bárhol a hatáshelyen kívül, és lehet több is. Nem mindegyik enzimnek van térkötő helye.

térkötő hézag* rés a kötőhelyben szabályozó molekula kapcsolására. Kivételes elem, csak egynéhány enzimben van

társható* cofactor az enzimhatást végző/segítő, kis szervetlen molekula, fémion (inorganic ion); az enzimmel gyenge kötéssel kapcsolódva hat a vegyletre. A kötőhelyre vagy a hatóegység környékére kötődik, részt vesz az enzim térbeli alakulásában és az enzimfolyamatban. Olyan enzimekben található, amelyek önmagukban nem, csak a társhatóval együtt tevékenyek. A társhatót kapcsoló enzimet félenzimnek* (apoenzyme), a társhatóval társultat teleenzimnek* (holoenzyme) nevezzük.

tartozékcsoport* prosthetic group az enzimhez erősen, attól nagyon nehezen elválasztható nem fehérje molekula; kötődhet elektronkötéssel is. Az enzim szerves része, működésének meghatározó eleme. Többségükben szervetlen ionok, pl. a karboxipeptidáz-A Zn⁺-t, az ATPáz Mg⁺-t tartalmaz, de lehetnek más molekulák; pl. hem, FAD, FMN stb. Nagyon sokféle van, az enzim működését is többféleképpen befolyásolják.

foszfor (P) 15-ös rendszámú, 30,9738 atomtömegű, az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen elem, a földkéreg tízedik leggyakoribb eleme. Az élő szervezetben szerves vegyületekhez kapcsolódik, de előfordul például kalcium-foszfát formájában is.

foszfátcsoport (PO₄²⁻) nevezik szervetlen foszfátnak is (inorganic phosphate), és Pi-vel jelöljük. Hasonlóan a foszforilcsoporthoz foszforsavszármazék.

kettős foszfát pirofoszfát anhidridkötéssel kapcsolt két foszfát; szervetlen foszfát, jelölése: PPi.

foszforilcsoport (PO₃²⁻) foszfort és oxigént tartalmazó foszfátion, a foszforsav (H₃PO₄) származéka; a szerves vegyületekben (aminosav, glükóz, nukleozid) fordul elő. A biokémiában a szerves vegyületekben lévő foszfort a szerves vegyület nevéhez írt P betűvel jelöljük (ATP, P-szerin, G6P [glükóz-6-foszfát]).

glikozid glycoside olyan egyszerű szénhidrát, amelyik az anomer szénatomján alkohollal vagy fenollal kapcsolódik össze – az alkohol másik egyszerű szénhidrát is lehet. A másik molekula a cukor glikozidos OH-csoportját helyettesíti. A nem szénhidrát összetevőt aglikonnak nevezzük; a glikozid tehát cukor + aglikon). A glikozidok nevei -id végződésűek: az egyszerű cukor nevéhez illesztjük a végződést: glükóz – glükozid; galaktóz – galaktozid.

glikozidos kötés glycosidic bond gyűrűs szénhidrátot kapcsoló elektronkötés. A gyűrűs szénhidrát OH-csoportja kötődik vízkilépés mellett egy másik vegyülethez. Két szénhidrát társulásakor az egyik 1’-szénatomja a másik 4’ – ritkábban a 6’– szénatomjának hidrogénjével társul (C–OH + H-C → –C–C–); a 6’-szénatommal társuláskor elágazik a cukorlánc. Két OH-csoport kapcsolódásakor O-glikozidok keletkeznek (C–OH + OH–C → –C–O–C–). Az N-glikozidokban az OH-csoport aminocsoporttal/iminocsoporttal kötődik (C–N kötődés). A glikozidos OH-csoport térhelyzete szerint megkülönböztetünk α-, és β-glikozidkötést, pl. a ribóz az RNS-ben vagy a dezoxiribóz a DNS-ben a bázissal β-N-glikozidos kötéssel kapcsolódik.

glikozidos OH csoport A szénhidrátgyűrűnek a glikozidkötésben résztvevő OH-csoportja; vegyileg másként viselkedik, mint a többi. A ribóz és dezoxiribózban az 1’-szénatomon lévő OH-csoport a glikozidos hidroxilcsoport.

glikozil glycosyl a glikozid cukorösszetevőjének OH-csoport elvonásával keletkezett gyöke. Ha a cukor glükóz, a gyök glükozil.

glikozilezés glycosylation szénhidrát kapcsolása másik (nem szénhidrát) molekulához, leginkább a másik molekula OH-csoportjához, de kötődhet más, pl. aminocsoportjához is. A biológiában legtöbbször azt az enzimfolyamatot jelöli, amelyben glikán kapcsolódik fehérjéhez. A szénhidráttal kapcsolt vegyület a glikozidos (glycosylated) vegyület; ellentéte a nem glikozidos (nonglycosylated) vegyület. (→glikán, szénhidrát)

cohort cluster →csoport

functional ■ functional group →hatócsoport ■ functional (group) isomerism →szerkezeti azonmásság

lélektan psychology az egészséges lélek jelenségeivel és működéseivel foglalkozó tudomány (nem gyógyászat). (pszichológia)

lélektanász psychologist a lélektannal foglalkozó szakember; bölcsész végzettségű. Egészséges lelkű emberek lelki nehézségeiben (beilleszkedés, párkapcsolat stb.) ad tanácsokat.(pszichológus)

lélekgyógyászat psychotherapy gyógyítás lélektani eszközökkel – egyéni vagy csoportos kezeléssorozat. Fő eszköze a gyógyító beszélgetés (felvilágosítás, nevelés, rábeszélés, akaratátvitel stb.). Testi, lelki eltérésekben, zavarokban vagy betegségekben szenvedők kezelését segítő beavatkozás. Önálló szak. Alkalmazási formák: lélekgyógyászati munkacsoport, szakrendelés, osztály. (psychotherapia/pszichoterápia, pszichotherápiás munkacsoport/szakrendelés/osztály/rezsim)

lélekgyógyász (psychoterapist) lélekgyógyászati szakember. Alapképzettsége valamilyen szakorvos vagy elmegyógyászati szakképzettséget szerzett lélektanász. ( pszichoterapeuta)

fejlődéslélektan a lélektannak az ember egyedi fejlődésével foglalkozó ága: az egyén érzelmi, szellemi, erkölcsi, személyiségi és magatartási fejlődését vizsgálja a magzati kortól a késő öregkorig terjedően, beleértve a fejlődést befolyásoló hatásokat is.

klinikai lélektan clinical psychology egészségügyi lélektan, szaklélektan; lelki betegek gyógyulását segítő lélektani tevékenység.

klinikai lélektanász (clinical psychologist) a klinikai lélektannal foglalkozó szakképzett lélektanász

orvosi lélektan medical psychology a testi betegségeket gyógyító orvos számára szükséges lélektani ismeretek tárgya. Pl. a gyógyíthatatlan beteg ellátásához szükséges lélektani hozzáállás.

társadalomlélektan social psychology a szervezett emberközösség együttélésének lelki sajátosságait kutató tudományág (pszichoszociológia, szociálpszichológia).

népességvizsgálat population study, population based study valamilyen csoport (pl. bennszülöttek, magyarok) vizsgálata; olyan személyeket vizsgál, akiknek fő jellegzetességei (kor, nem, betegség stb.) egyeznek. A jellegzetességek összegyűjtésével állapít meg irányvonalakat azonos állandó vagy változó mennyiségek szerint.

kiterjedt népességvizsgálat large scale population based study népességvizsgálat; valamely népesség zömét/egészét felölelő vizsgálat.

visszatekintő kiterjedt népességvizsgálat retrospective large scale population based study megtörtént adatok feldolgozásával a népesség zömében/egészében végzett vizsgálódás.

környezetvizsgálat ecological study (geographic study, correlation study) környezeti tényezőket vizsgál feltételezések bizonyítására, például a méhtestrák előfordulását veti össze a népesség táplálkozási szokásaival, keresve a kettő közötti összefüggést.

népességcsoport-vizsgálat population-based cohort study népességi csoportokat vizsgál; a személyeket együtt, nem pedig külön-külön.

visszatekintő népességcsoport-vizsgálat population-based retrospective cohort study már meglévő adatok népességi csoportok szerinti elemzése visszamenőleg.

szemléléses vizsgálat observational study (non interventional observational study) valamely népességben valamilyen módon kiválasztott személyeket tanulmányoz anélkül, hogy beavatkozna a sorsukba, például kezelné őket. Kiválaszt és megfigyel bizonyos betegségben szenvedőket, ez a betegségcsoport, és olyanokat, akiknek nincs az a betegségük. Az utóbbi az ellenőrző csoport, az ún. „egészségesek” csoportja. Több formája van:

elemző tanulmány analytic study a megfigyelés egyedekre terjed ki, a kiválasztott egyedek körülményeit tanulmányozza, például a kórok, kockázati tényezők stb. szempontjából.

esetsorozat vizsgálat case series study érdekes, különleges esetek tanulmányozása, számösszevetési értékelés nélkül.

keresztmetszeti vizsgálat cross sectional study egyfajta betegségben szenvedők különböző csoportjait vizsgálja a jelen helyzet szerint, például akiknél a betegség kezdődik vagy 5, 10 stb. éve fennáll.

leíró tanulmány descriptrive study a megfigyelés összesített adatokra (aggregated data) épül, például időskori méhtestrákok előfordulása. A vizsgálat népességi szintről tájékoztat, például összeveti a német és az angol népességben előforduló időskori méhtestrák eseteit.

valóhelyzet-vizsgálat real word study valamely készítmény, kezelés stb. vizsgálata válogatás nélküli népességben.

pro- előtag; ’előforma, megelőző’ jelentésű ■ progenitor →előalak ■ prognosis →kórjóslat ■ progression →előrehaladás ■ progression-free survival (→túlélés) ■ prokaryocyte, prokaryote (prokariocita, prokariota) →maghíjas ■ prokollagén (→kollagén) ■ proliferation →burjánzás ■ promoter →indító ■ prophylaxis →megelőzés ■ prospective (→előretekintő) ■ prosthetic group tartozékcsoport (→enzimszerkezet) ■ proteomer néhányas fehérje ■ proteosome →fehérjetestecs (proteoszóma) ■ proteosome-shuttling factor (→fehérjetestecs-szállító jelfogó) ■ proteolysis →fehérjebontás ■ proteome (proteom) →képzett összfehérje ■ proteomer →fehérjenéhányas ■ proteomics képzett összfehérjék tanulmányozása ■ protooncogene daganatossággén ■ protozoon →egysejtű

szabálytalan fehérjék csoportosítása két nagy csoportba sorolhatjuk őket, mindegyiknek sok formája lehet:

▪ Hibás fehérjék. Ezek az ép fehérjéktől különböző fehérjék. Másként: olyan szabálytalan fehérjék, amelyeknek keletkezik szabályos formája is az ép sejtekben. Kialakulásuknak nagyon sok módja ismert, keletkezhetnek az átíródás, az átfordítódás, a közteskivágás zavarából, az RNS-ek eltéréseiből stb. (→TSA)

▪ Kóros fehérjék. Sejtekben képződő olyan fehérjék, amelyek az ép sejtekben nem képződnek. A DNS-nek a némított bázissoraiból, például ugrálatokból keletkeznek, a némítás megszűnése, zavara következtében. Ráksejtekben gyakoriak. (→TSA)

szerkezeti azonmások* constitutional isomers azonos atomösszetételű és molekulatömegű, de az atomok kapcsolódásában (összekapcsolódási rendjében) eltérő molekulák. Másként: azonos összegképletű, de különböző szerkezeti képletű vegyületek. A szerkezeti azonmások fizikai tulajdonságai, pl. forráspontjuk, különbözik. (→azonmás)

lánc azonmások* chain isomers az atomok, szokásosan a szénatom elágazásában és/vagy kötésükben eltérő azonmások. Pl.

sorrendi eltérés:

n-bután:

izobután:

kötési eltérés:

A legegyszerűbb szénhidrogéneknek, mint metán (CH₄), etán (CH₃–CH₃) és propán (CH₃–CH₂–CH₃), nincs azonmása, mert a szén és hidrogének kapcsolódása csak egyféleképpen lehetséges.

hatócsoportú azonmások* functional (group) isomers különböző hatócsoportot kapcsoló azonmások. Pl. az acetonban karbonil- (C=O), a propanolban pedig hidroxilcsoport van.

kötésváltó azonmások* tautomers csak a protonok és elektronok elhelyezkedésében más azonmások. A kötésátalakulás voltaképpen protonáthelyeződés* (prototropy): egy proton a molekula egyik helyéről a másikra tevődik át, rendszerint az elektronok eloszlási változásával, a mozgékony hidrogén áttevődésével és kötésváltozással jár. Ezek egyféle kötésben eltérő vegyületek, amelyek könnyen átalakulnak egymásba. Együtt vannak jelen, váltakozó egyensúlyi állapotban, és a vegyi folyamatokban szintén együtt vesznek részt. A kötésváltásnak* (tautomerism) számos formája ismert. Néhány gyakoribb:

• oxo(keto)–enol azonmásság­*. Az α helyzetű szénatom hidrogénjének áthelyeződése. Az oxovegyületekben egy oxigénatom kettős kötéssel kapcsolódik egy szénatomhoz. Az enolformában OH-csoport kötődik telítetlen szénvegyülethez. Az oxovegyületek előfordulhatnak enolformában is (oxo–enol kötésváltás). Az oxoforma erősebb kötésű, és túlsúlyban van a kettő egyensúlyi állapotában. (→hatáscsoport, oxovegyületek)

• laktim–laktám azonmások. Az α helyzetű nitrogénatom hidrogénjének áthelyeződése: –N=C– / –N–C–; a laktimban a szén kettős kötéssel, a laktámban egyes kötéssel kapcsolódik a nitrogénhez. Gyűrűs vegyületekben fordul elő, a gyűrűs savamidokra (laktámokra) jellemző a hidrogénátrendeződés a gyűrűben lévő amidcsoporton belül. Az uracil (pirimidin-2,4-diol) egyensúlyi folyamata:

• Egyéb kötésváltó azonmások: enamin–imin: H−N−C=C / N=C−C−H, nitrozo–oxim: H−C−N=O / C=N−O−H, keten–inol: H−C=C=O / C≡C−O−H, foszfit–foszfonát: P(OR)₂(OH) ⇌ HP(OR)₂(=O), aminosav–ammonium-karboxilát (H₂N−CH₂−COOH / H₃N⁺−CH₂−CO⁻⁾ stb.

gyűrű–lánc azonmások* ring-chain isomers az azonmások egyike nyíltlánc, a másik gyűrűs. Olyan aldehid-/ketocsoportot és OH-csoportot tartalmazó vegyületekben, például szénhidrátokban fordul elő, amelyekben a proton áthelyeződésével a nyílt vegyületből (láncforma) gyűrűs lesz, és fordítva. Az OH-csoport hidrogénje az aldehidcsoportra vándorol, kialakítva a gyűrűformát. Az aldehidlánc utolsó szénatomjához kettős kötéssel kapcsolódó oxigén helyett egyes kötéssel OH-csoport társul. Az ábrán a glükóz (szőlőcukor) példája látható.